A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Lotz Antal: Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez

E műtárgyakról e sorok írója 1978-ban színes fotókat készíttetett és részletes magyarázatokkal benyújtotta három azonos példányban a Csanádi Püspökségnek (albumban együtt az 1970-ben készített színes ablakok fotójával), a makói és a szegedi múzeumnak. Kövegyet a jelenlegi szomszédos Magyar (Új) Nagylak, amely 1920-ban csak 180 lakosú volt, gyártelepe és vasútvonala miatt már létszámban lehagyta. Igaz, hogy a falu nem fejlődik, iskolája megszűnt, önálló tanácsa sincs már. De van vízmű, jó járdasorok az utcákban, épül sok modern ház. A lakosság cserélődik, főleg városokból nyugdíjasok települnek ide. II. Az iratanyag nagyobb része XIX. századi, és csak a szerencsés véletlennek tulajdonítható, hogy Kálmány Lajos eltávozásakor magával vitte az elődei idejéből származó iratokat is. Jelenlegi levéltári besorolása és jelzete : Kövegyi Plébániai Levéltár A/I-es állag. — (Az állag minden aktáját felsoroljuk. Más, későbbi állagokat csak futólag.) 1/sz. 1845. jan. 3. (fogalmazvány) Major János csanádpalotai plébános Lonovics József csanádi püspökhöz latin nyelvű fogalmazványt ír, melyben értesítést ad: Ambrózy báró felszólította, hogy a nemrég alakult új telep, Mednyánszkyháza lelki ügyeit vállalja. A temesvári püspöki hatóságot kéri, hogy lépjenek érintkezésbe a báróval, és tisztázzák, hogy ezért mit kap a csanádpalotai plébános vagy segédje.

5 2-a/sz. 1845. /un. 28 (latin kérelem, indoklás) Major közli a püspöki hatósággal, hogy Mednyánszkyháza lakói két gerendakeresztet szándékoznak felállítani: egyet a temetőjükben, egyet a falu szélén az országút mellett. Ezek megáldására engedélyt kér.

6 2-blsz.: Fábry Ignác püspöki helynök Temesvárról 1845. július 2-án (fent sz.) latin nyelvű engedélyiratot állít ki. Kiköti, hogy ünnepélyes beszéd keretében történjen a szertartáskönyvben előírt áldás. Egyben előírja, hogy a kereszt felállítói utódaik nevében is kötelezzék magukat azoknak további karbantartására. (L. részletesen alább, 19 sz.) 31 sz. (Szó szerint :) 5 Major Evangélista János mint plébános, és egy ideig helyettes esperes majdnem fél évszázadig működött Csanádpalotán, 1833—1881 között. A hagyomány szerint onnan rokonságához ment nyugalomba Lúgosra, így csak a Csanádpalotán és Kövegyen található hivatalos iratanyagból lehet következtetni egyéniségére és terveire. 6 A két gerendakereszt — a felsőbb részek ^keresztgerendák, bádogtető) kicserélésével — máig is megvan. A temetőben lévő alatt egy ideig temetkeztek is, ott volt a kisgyermekek parcellája. A másik kereszt eredetileg az iskola előtt állott, 44 évvel később átkerült a falu Csanádpalota felé eső végére, a Luczó-család akkori háza elé. Ezért is írja alá a második bizonyítványt Luczó Mihály is, akiről „Luczó-kereszt"-nek nevezték el. Az áthelyezés oka az volt, hogy akkor már készültek vaskeresztet állítani arra térségre, ahol 14 évvel később a templom elkészült. A templom előtt most is ott áll a vaskereszt, vas korpusszal, a nép „Csillag-kereszt"-nek hívja a templomépítő bizottság Csillag nevű lelkes elnökéről, fgy fölöslegessé vált egymástól alig 25 méterre két külön kereszt, és az iskolait azért éppen a községnek arra a végére helyezték, mivel ott gyülekeztek piaci napokon a csanádpalotai piacra menők, a csordát is onnan hajtották minden reggel legelni. Amíg el nem készült Kövegy temploma, ott vártak egymásra azok, akik istentiszleletre átgyalogoltak vasárnapon, nagyböjti péntekeken Palotára. Egészen az első világháború végéig, a Makó felé menő makadámút megnyitásáig, tízszer akkora volt a forgalom Kövegytől kelet felé, mint nyugatnak. Mindhárom kereszt 1973-ban, címfestő szakembertől restaurálva kapta most látható formáját és színét. 246