A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Lotz Antal: Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez

Adalékok Kövegy művelődéstörténetéhez LOTZ ANTAL (Szeged, Hittudományi Főiskola) Az alább ismertetendő levéltári anyag gyarapíthatja Kövegy történetéről eléggé hiányos ismereteinket. Miután Kálmány Lajost elöljárói Csanádpalotáról fegyelmi eljárással nyugdíjazták, Szegeden lakott kegydíjasként. Halála után hagyatéka rendezó'i az egyházi jellegű írásokat az időközben Temesvárról Szegedre átkerült Csanádi Püspökség Levéltárának szolgáltatták be. 1974 augusztusában nagyobb ömlesztett anyag gyűlt ott össze, melynek rendezését (30 kötetbe tagolva) jelen sorok szerzője végezte. Illetékesség miatt azonban a Csanádpalotára és Kövegyre való iratokat viszszaszolgáltattuk az érintett plébániai levéltáraknak. Nagyobb községek, főleg amelyek már eddig beépültek valamely város kerületébe, könnyebben és gazdagabb anyaggal ki tudják adni a múltjukról szóló okleveles anyagot, vagy annak tudományos feldolgozását. Nehezebb a dolga a Magyarországon csak töredékeiben megmaradt vagy kicsiségük miatt a modern közigazgatás során más, nagyobb megyékbe beolvasztott vármegyerészeknek. Egy ilyen faluról közlünk most forrásanyagot. Kövegy eredetileg a trianoni béke után Romániához csatolt Nagylak járásába tartozott. Sok gondot okozott, hogy a vonatkozó telekkönyvi adatok ottmaradtak. Mivel kincstári uradalom volt a helyén, ezért a pécskai tiszttartóság volt a török kor után a felügyelőszerve. Pécska szintén túlesik a mai határon. Egyházi iratai pedig az akkori csanádi püspöki székhely, Temesvár levéltárában vannak. Épp ezért örülhetünk a szerencsés véletlennek, hogy Kálmány Lajos, aki 1894től 1906 augusztusáig volt a Kövegyet ellátó csanádpalotai plébáni vezetője,

1 az itt közlendő iratokat megőrizte. Borovszky Samu a magyar vármegyékről írt sorozat Csanád vármegyei kötetében 29 sort szentel Kövegynek.

2 Megemlíti, hogy a talaj kavicsos volta miatt nevezték el a birkalegeltető gazdák KÖVEK-nek. Az első levéltári adatok szerint ennek átírása KEÖVEK, KÖVEK, KÜVEGH, végül Kövegy lett. Az utóbbi, lágyított elnevezés a nagylaki határőrségben szerbül beszélő elöljáróktól származott volna. Arra nincs semmi nyom, hogy a XVIII. század előtt már létezett volna település itt. Sot, még mint önálló nevű pusztát sem említi eddig ismert oklevél. 1751-ben a határvidéket egyszerűsítették, akkor az aradi uradalomhoz került, annak részeként említi az 1757-es és 1762-es úrbéri összeírás. 1764-ből való az első térképen is közölt nyoma, egy kamarai mappán. 1769-ben az uradalom bérbeadta: előbb Nagylaknak, majd 1764-ben átvette az előző évben újra betelepített Csanád-Palota. 1 Péter László 1952. 36—38. 2 Borovszky Samu 1897. 315. 243