A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Zombori István: Szeged visszafoglalásának visszhangja Spanyolországban (1683–1688)

egyén. Tartalmánál fogva a mű jó és tanulságos adatokat közöl a múltról és jelenről, arról, hogy került ez a föld a török gonosz zsarnoksága alá és miként szenvedte el a hitetlenek megalázásait. Elmondja egyúttal azt is, hogy az ország felszabadítása most jó példáját adja a Szent Hit erejének. A prológusban a mű spanyol fordítója mentegetőzik, hogy nem ad igazi földrajzi leírást Magyarországról, sem valódi krónikát, hanem csak a császári csapatok győzelmeit, továbbá a jelesebb helyek visszafoglalását és a kiemelkedő vezérek tetteit örökíti meg. Mégis — jegyzi meg — a legfőbb tudnivalókat meg lehet itt találni, olyanokat, amelyeket eddig a spanyolok még nem olvashattak. Az ország visszafoglalását földrajzi rendszerben, megyénként tárgyalva veszi sorra. Említi Csanád megye visszafoglalását, amelyről megtudhatja az olvasó, hogy a Maros mentén található a hasonló nevű várossal együtt. Szegedet érdekes módon Bodrog vármegye leírása kapcsán tárgyalja. Elmondja röviden a földrajzi tényezőket és megemlíti, hogy igen gazdag város, sok lakossal, virágzó kereskedelemmel. Kitér az 1552-es szegedi veszedelemre és bizonyos sikernek tünteti föl az akkor történteket, de megjegyzi, hogy hamarosan ismét a török kezére jutott az egész város. Érdekes módon Szeged 1686-os visszavételét meg sem említi.

13 Magyarországgal foglalkozó művek spanyol nyelven az előbb említett két nagy központ mellett még egy harmadik helyen is keletkeztek. Ez a terület Németalföld, pontosabban a mai Belgium területe, amely ekkor Spanyolországhoz tartozott. Spanyol Németalföldnek a spanyol birodalom számára politikai szempontból igen nagy jelentősége volt. Bátran mondhatjuk, hogy a Bécsből és a Német-Római Birodalomból érkező politikai hírek az esetek nagy többségében szárazföldi úton gyorsan eljutottak Németalföldre, ott ezeket a leveleket, híradásokat, a diplomáciai postát hajóra tették és így vitték Spanyolországba. Ezen az úton viszonylag gyorsan érkeztek meg a hírek. Az itt található spanyol tisztviselők, nemesek és írástudók azonban a helyszínen, Brüsszelben vagy egyéb helyen is számos kiadványt jelentettek meg és ezek fontos hozzájárulást jelentettek a Magyarországról szóló hírek spanyol nyelvű megörökítésében. Az itt közreműködő személyek közül kiemelkedik N. Oliver y Fullana, aki 1687-ben, Kölnben jelentetett meg terjedelmes spanyol nyelvű összefoglaló művet Magyarország történetéről, a kezdetektől egészen a fölszabadító hadjáratig. A szerző szinte a kötet megjelenése előtti néhány hétig követi az eseményeket.

14 Az egész könyv ismertetésére itt nincs mód, csupán a szegedi vonatkozásokra térünk ki. Előbb a földrajzi körülmények kapcsán említi Csongrádot és Szegedet, kiemelve a két folyó, a Tisza és Maros fontosságát.

15 A történelmi események ismertetését a szerző az 1552-es szegedi veszedelemmel kezdi. Fráter György halála és Eger megvédése között beszél a Szeged elleni támadásról, elismerve, hogy a keresztény sereg fegyelmezetlensége és az itt folytatott rablás adott időt a töröknek arra, hogy segítséget hozzon, amely végül is a hitetlenek győzelmét eredményezte.

16 Az 1686-os eseményekről igen jól tájékozott. Elmondja, hogy Mercy és Heissler tábornok Szolnokról vonult Szeged ellen, amely nagy és fontos város a Tisza, Maros mentén. Nemcsak a vár, de a város is igen erős, falakkal és árkokkal körülvéve. Tudomása van az 1686. január 2-án Szeged ellen végrehajtott keresztény rajtaütésről, amely a Palánk ellen irányult — igaz, ő ezt január 1-ére teszi.

17 Hasonlóképpen tudósít a Szeged visszaszerzéséért, 1686 áprilisában folytatott csatáról, amelyet nagy győzelemként könyvel el, megemlítve Heissler és Mercy tábornokok nevét, továbbá a dátumot, 13 Bizozeri, D. S. 1688. Csanád megye 50. Szeged, 137—138. 14 Olivier y Fullana, 1687. 15 Lm. 11—12. 16 I. m. 78. 17 I. m. 232. 238