A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)
Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára
IRODALOM Bátky Zsigmond ] 1906 Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp. Erdei Ferenc 1973 Parasztok. Akadémiai Kiadó, Bp. 1974 Magyar város. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976 Magyar tanyák. Akadémiai Kiadó, Bp. Fél Edit 1941 Kocs 1936-ban. Néprajzi monográfia. Budapest. Fél Edit— Hof er Tamás 1961 A : parasztember szerszámai. Beszámoló az átányi monografikus eszközvizsgálatról. Ethnographia, 487—535. Hofer Tamás 1983 A „tárgyak elméleté"-hez. Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése. In. Népi kultúra — Népi társadalom. Akadémiai Kiadó, Bp. 39—64. Juhász Antal 1975 A parasztság tárgyi ellátottsága. MFMÉ 1974/75—1. Szeged, 105- 167. Kardos László 1943 Az Őrség népi táplálkozása. Budapest. Kiss István 1935 Csongrád megyei város közizgazgatása. Pécs. Kiss Lajos 1938 Néprajzi tárgyak a hódmezővásárhelyi múzeumban. Népünk és Nyelvünk, 1—3., 18—24. 1940 A tárgyak elete. Ethnographia, 446—453. Kollát Mária Nemzedékek nyomában. Megjelenőben a Mozaikok Csongrád város történetéből 1988. című kiadványban. Kosa László 1980 Egy tanyai gazdaság 1974-ben. (Eszközleltár és életmód) In: Pölöskei Ferenc—Szabad György : A magyar tanyarendszer múltja. Akadémiai Kiadó, Bp. 399—424. Szarvas Zsuzsa 1987 Háztartások eszközkészletének átalakulása és az életmódváltozás összefüggései Szeremlcn. Cumania9. 293 337. Szenti Tibor 1979 A tanya. Gondolat, Budapest. Szűcs Judit 1988 A Gyökér utca 1. számú ház berendezésének néhány kérdése. Mozaikok Csongrád várostörténetéből 1987. 105—115. É. n. A paraszti társadalom rétegződése és a paraszt-iparos kapcsolatok. Csongrád város monográfiája néprajzi kötetében megjelenőben. Tóth Ferenc 1982 A makói ház. A Makói Múzeum Füzetei 30. Makó Geschichte und Sachinventar eines Bauernhofes in Csongrád Szűcs, Judit Der im Aufsatz untersuchte Bauernhof wurde nach der Flussregulierung gebaut und 1904 von dem Vater des heutigen Besitzers Mátyás Faragó gekauft. Mit einem Grundbesitz von 16 Joch (später von 24 Joch nebst 8 Nachkommen) zählte der Vater zu den Kleinbauern, ebenso sein Sohn mit 4 1/2 Joch und ohne Familie. Sie hatten kein Haus in der Stadt und wohnten in dem ganzen Jahr im Bauernhof. Die Gegenstände wurden laut Untersuchungen von Antal Juhász nach Herkunft, Stelle und Funktion sistematisiert. In dem Haushalt der ehemaligen Kleinbauern bei Szeged und Csongrád kann man mit der annähernd gleichen Zahl der Gegenstände, ohne die Textilien mit 5—600 rechnen. Die Familiengeschichte spiegelt sich in den Veränderungen des Hofes und der Gegenstände wider. Im Besitz eines Ehepaares vom höheren Alter wurden die landwirtschaftlichen und von den Vorfahren geerbten Werkzeuge immer geringer. In den letzten 20 Jahren nahm aber die Zahl derjenigen Gegenstände zu, die die Allen von den Verwandten schon abgenutzt und ohne irgendeine Funktion bekamen. Das Ziel der weiteren Forschung ist die Charakterisierung von mindestens vier Familien aus einheitlichen Gesichtpsunkten und mit hof- und familiengeschichtlichen Sachinventar. Auszuwählen sind: ein älteres und ein jüngeres Ehepaar im Bauernhof zur gleichen Zeit sowie ein älteres und jüngeres Ehepaar in einer Gemeinde, die aber im Bauernhof Wirtschaft treiben, m
