A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

állandó lakhelyükre vitték. A felsorolt tanyák néprajzi tárgyleltár készítésére nem megfelelőek. Faragó Mátyásék a Csongrád Külterület 8/245. címen a város peremétől egymásfél kilométerre, a szegedi út mentén laknak. Az adott határrészen Ők a legidősebbek. Amennyire a körülmények engedték, életmódjukat és tárgyaikat megőrizték. A hasonló korú házaspárok többsége a 60-as, 70-es években beköltözött a városba vagy valamelyik közeli faluba. Akik még élnek közülük, azok többsége is régen felszámolta gazdaságát és háztartását. A tanyát és környékét gazdája mutatja be: „Ez valamikor a Tisza ártere vót. Mikor felosztották (ti. a szabályozás után) minden ezerhatszáz kvadráthoz adtak 'égy házhelyet. Ez vót az első tanya. Ez parton van, csak meg köll nézni." A tanya építésének idejét és a vétel előtti gazdájának a nevét is meg tudja mondani : „Olyan tizenkilenc éves lehetett édesapám (ti. mikor építették, tehát 1885-ben volt). Pikó Panni-féle tanya vót, valami kofaasszony vót. Sokan ár'éndáskottak itt. Kilencszánégybe vette meg édesapám, Faragó Rókus. Akkor nagyon hitvány nádtetejes vót. Az ólak meg az istálló nem vót itt. Azóta lettek építve." A lakóépület udvari, hosszanti fala „verëtt fal". Keménységét, tartósságát a tulajdonos úgy jellemezte, hogy „csákánnyal elég vóna szétverni". A mai tulajdonos apjának „főggye vót Tömörkény (az egyik közeli falu) szélin. De azt eladták, abbú vették észt. Ott is röndös tanya vót, de ez közel vót a városhon. Akkor afó'dek (ti. a város alatt) nem értek többet, mint ott". Tehát anyagi veszteség nélkül vásárolhatott a városhoz közelebb tanyát és földet, amelyet felújítás és alakítás után farmtanyaként használt. (Bár adatközlőnk gyerekkorában úgy hallotta, hogy nagyapjának még volt városi háza.) A tanyán ekkor a következő változások történtek ; a tetőt zsindelyesre, majd cserepesre csináltatták, a kamrát „egy szintre hozták" a kétosztatú épülettel. Akkor lett a deszka gang. A gépszínt elbontották és istállót építettek belőle. 16 öreghold (1 öreghold = 1600 négyszögöl) tartozott a tanyához. Földje barna homok. A szülők, a férj szülei búzát, árpát és kukoricát termeltek. Két felszerszámozott ló állandóan volt, 4—5 tehén, „disznóféle hatvan darab is, kisebb-nagyobb, néha birka is vót. Nyólc-tíz darab, mikor hogy".Aprójószágból 50—60 tyúk, 15—20 pulyka, 20—25 kacsa. Emellett 80—85 pár galambot és 20 kúpkas méhet is tartottak. A 16 öregholdhoz 12 kisholdat „örökölt" az apa a legidősebb fiútestvérétől. (Ez a testvér halálakor nevelt lányai és a legkisebb fiútestvére között osztotta szét vagyonát.) Az így 25 öregholdban számítható földhöz a 2 ló mellett a következő gazdasági eszközök és szerszámok voltak : eke, ekekapa, fogasoló, verető. (Ez vaspánttal szegett deszka volt, amire férfi állt, ló húzta; a földet simították vele, borona helyett használták.) Mindezek mellett kapát, ásót, karasolót, kaszát, szárvágót és favillát használtak. Egy igáskocsi és egy kisebb „körülkasos" sárga kocsijuk is volt. A szerszámok nagyobb részét közösen gazdálkodva a fiú vette. így került a gazdaságba vaseke is. Ezzel az apa már nem dolgozott. Idős emberként már idegenkedett tőle. Faragó Rókus az 1904-es ideköltözés után szép gyümölcsöst telepített, ebben volt 20 szilvafa, 20 cigánymeggy, 8 pongrádi cseresznye, 3 kajszibarack, többfajta alma, 10 eperfa. Nem biztatták őket kezdetben, ahogy Faragó Mátyás idézte a szomszédokat: „Ebbe a fődbe ültethet, nem fogja meg. Idáig érő (magán mutatja, hogy derékig) gödröt ásott nekik (ti. a fáknak), De édesapámnak vótak a családok. О húszta a vizet. — Gyertek, locsoljátok! Az első évekbe kellett locsolni. Nagyon szerette áfákat! De nincs most annak hírmondója se!" Ma a tanyát mindkét oldalról a termelőszövetkezet telepítette gyümölcsös veszi körül. Az apa végrendeletileg elosztotta a földet, de haláláig együtt gazdálkodott a fiá143