A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Juhász Antal: Vázas szerkezetű sárfalak Szeged vidékén

náítam rajta valamit." Falát tutajnak nevezte. Amíg maga gazdálkodott, rozsot tárolt benne. Elfért benne 100 mázsa is.

41 Ilyen falszerkezetű külső gabonatárolók Szeged város átokházi, csorvai, balástyai, csengelei kapitányságában épültek, olyan gazdaságokban, ahol az új osztású bérföldeken az átlagosnál több gabona termett. Minden gazda maga építette, rendszerint családja vagy hozzáértő specialista, kocamestör segítségével. Foglaljuk össze a tutajfal, tapasztott fal építéstechnikájának elemeit. Az épület sarkain 10—15 cm vastag, a fal vonalában másfél-két méterre vékonyabb akácoszlopokat ástak a földbe. Az oszlopokra vízszintesen, két-három sorban hevedernek, karcélnak mondott tartóvázat erősítettek. Ezek a környezet adta lehetőség szerint erdőben hasított botfák, erős akáchasítványok vagy lécek. Az oszlopok között egy ásónyom mély, keskeny árkot készítettek, ebbe nádat, napraforgószárat vagy karókat állítottak, és ezeket az éppen kéznél lévő vagy könnyen készíthető kötözoanyaggal — gyékénykötéllel, a gyékény selyméből sodort ijannal, kendermadzaggal vagy dróttal — sűrűn a hevederekhez rögzítették. Ezt a műveletet karcelozásnak, korcolásnak mondják. Előfordult, hogy a vázat kívül is, belül is karcéi, vagy korcpár közé állították, ami az építmény falvázát szilárdabbá tette. Az így készült, Szeged környékén tutajnak mondott falvázat polyvás sárral kívül-belül becsapkodták, tapasztották. A sár a vázszerkezet rései között áttüremkedett, így összeragadva egy réteget alkotott. A falat annyi rétegben tapasztották, amíg a kívánt vastagságot el nem érte. A szinte mindenütt ásható székföldből csinált polyvás sár igen szilárd, tartós falat alkotott. 13. kép. Tutajfalú hambár fal- és tetőszerkezete. Rekonstrukciós rajz. Barna István és Juhász Antal felmérése nyomán készítette Pál László. 41 A hambárt 1979. december 19-én bontottuk és 1980 tavaszán az ópusztaszeri Árpád vezér Termelőszövetkezet építőbrigádja újraépítette a Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi gyűjteményében telepített szegedi tanya telkén. A részletfotókat a hambár bontásakor készítettem. m