A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

számukra legkedvezőbb városrészt, amelyen szívesen dolgoztak volna alkalmazásuk esetén. Mint később látni fogjuk, ezt az elbíráláskor figyelembe is vették. Kecskeméti Holesz Rozália Magyarpécskáról pályázott, „...bár a sors szeszélye kényszerített is eddig távol élni szülötte földemtől, szívem azért nem szűnt meg érte dobogni, és nékie szolgálni hátra lévő napjaimat legszentebb kötelességemnek ösmerenden."

63 Pályázatához Magyarpécskáról a bíró és az esküdt aláírásával, pecséttel ellátott hivatalos bizonylatot is mellékelt, miszerint „nevezett, mint szülésznő községünkben 1868 s így Három év óta tartózkodik, mely idő alatt magát mindig becsületesen viselte légyen, — nemcsak, — de szakmája tekintetében és a közönség tellyes megelégedését bírja."

64 (5. kép) A pályázatok elbírálását, az alkalmazandó 4 városi bába kiválasztásáról az 1871. február 7-én megtartott tanácsülésen döntöttek. A tanácsülés elnöke Gráner Ignácz helyettes polgármester volt, tagjai Nagy János városgazda, Szántó Mihály, Raffai János, Lehvicky Gáspár, Vajda István, Kecskeméti Pál, Fazekas Lajos tanácsosok, dr. Urbanits Mihály városi orvos, Forgó József városi számvevő, Mátéffy Pál mérnök, Fodor Mátyás jegyző voltak. Választásuk a következőképpen történt: Az első járásra Horváth Juliannát, akinek területe az Aradi utcától a Vásárhelyi utcán elválasztva az Alma utca, amelyhez Honvéd városrész is hozzátartozik. A második járás területe az Alma utcától a Bécsi putri-Czédulaház-Újvágóhídon keresztül a Kálvária utcáig tart, amelyre Kecskeméti Holesz Rozáliát nevezték ki. A harmadik járást a Kálvária utca—Sóház— és Szegedi utcák közötti városrész alkotta, amelynek bábájául Vizi Esztert bízták meg. A negyedik járás magában foglalta a Szegedi utcának Szt. Lőrinc felé eső részét és az Aradi utcáig terjedő városrészt. Ide Barna Terézia okleveles szülésznőt választották. A járásokban alkalmazott szülésznők fizetését fejenként évi 50 forintban állapították meg.

65 A városi szülésznők, ha hívják őket, kötelesek a kijelölt területen kívül is ellátni a szegénysorsúakat. Felügyeletükkel dr. Urbanits Mihály városi orvos lett megbízva. A tanácsülés elrendelte, hogy a lakosságot a lelkészi hivatalok is tájékoztassák és figyelmeztessék, hogy a kontárbábák helyett a szakképzett szülésznőket hívják, megelőzve ezzel, hogy tudatlanságukkal és értetlenségükkel kárt okozzanak. A városi bábák alkalmazása nagy előrelépést jelentett. Biztos megélhetést nyújtott a kinevezett bábáknak és újabb lehetőséget a kontárbábák munkájának visszaszorítására. Nagyon kevés visszajelzés maradt fönt arról, hogy hogyan teljesítették ezek a bábák kötelezettségüket. Egy ilyen eset Börcsök Gergely képviselő indítványozására történt 1874-ben, aki javasolta, hogy Kecskeméti Holesz Rozáliát mozdítsák el szülésznői állásából, mert kötelességét nem teljesíti, ha hívják, nem megy ki beteg nőhöz.

66 A feljelentés eredményét nem ismerjük. Feltételezhető, hogy megmaradt állásában, mert Börcsök Gergely képviselő közismert volt állandó felszólalásairól. Az 1876-os közegészségügyi törvény megjelenésével párhuzamosan látott napvilágot Oláh Gyula Magyarország közegészségügyi statisztikája című könyve, amely részletesen elemzi a Csanád megyeihez hasonlóan az ország állapotát.

67 Ebből 63 U.o. 64 U.o. 65 MVLTan. Jkv. 1871. febr. 1. 66 MVL Közgyűlések jegyzőkönyve (továbbiakban Közgy. Jkv.) 1874. 3708/874 67 Oláh Gyula 1876. 100—102, 107, 111. 150