A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

utat tett a vármegyében s azután állította össze javaslatát : „Makó várossában albábákúl következendő okleveles bábák kineveztetését megerősítés végett a Tekintetes Megyei állandó bizottmánynak előterjesztem úgy mint Zsazsó Rozáliát, Tausig Antóniát, Barna Theréziát, Schwab Annát, Bartha Annát és Bayer Katalint."

59 A Csanád vármegyében működő egészségügyi személyzet első részletes kimutatása 1866-ból található a megyei levéltárban „Névjegyzéke 1866 évben Csanád megye kebelében létező Orvos Tudorok, Sebészek, barmászok, gyógyszerészek és Bábáknak" című összeírásban. Ennek alapján Makón ekkor 4 orvostudor van, közülük 1 megyei főorvos, 1 szülészmester; 3 seborvos, közülük 1 makói járási seborvos; 3 állatorvos, akik közül 1 megyei főállatorvos ; 2 gyógyszerész és 9 okleveles bába dolgozott.

60 Vallási megoszlás szerint: — orvosok közül 3 római katolikus, 3 izraelita, 1 református; — állatorvosok közül 1—1 református, görögkeleti, izraelita; — mindkét gyógyszerész római katolikus; — bábák közül 2 római katolikus, 2 református, 3 görögkeleti, 2 izraelita. Az egyetem elvégzése: 1 orvos Bécsben, a többi dolgozó Pesten végzett. A nyelvbéli jártasságot tekintve a magyaron kívül minden orvos tud németül, latinul 4, ezenfelül 1—1 orvos ismeri a román, cseh, szerb és a francia nyelvet. A bábák közül 3 fő németül beszél, akik közül egy még valamelyik szláv nyelvet is ismeri, nincs pontosan megjelölve. 1871: városi bábák alkalmazása A város egészségügyi ellátásának történetében fontos évszám az 1870-es. Ebben az évben Dr. Urbanits Mihály városi orvos felterjesztése alapján tanácsülési határozat született arról, hogy a város pénztárából fizetett 4 városi bábát alkalmaznak, akiknek feladata a szegénysorsú lakosság ellátása volt. Fizetésüket fejenként évi 50frt-ban állapították meg. „Miután ... a felállítandó 4 szülésznő csak is a szegény sorsúak és megesettektől születendő kisdedek megmentése tekintetéből hozandók létre ugyan azért a lakások akként osztatnak fel, hogy a szegényekhez minél közelebb legyenek, minél fogva 1-ső lakás a római katholikus temető környékén, 2-ik a Veresökör és vásártér közeli téren, 3-ik a Cath. templom környékén s a 4-ik a Városház vagy református egyház körül lenne felállítandó."

60 Az 1871. januártól történő alkalmazásra pályázatot hirdetett a város, amelyre 9-en: Barta Anna, Barna Terézia, Farkas Antalné sz. Sonkovits Julianna, Julis Istvánná sz. Maszkán Anna, Horváth Julianna, Kecskeméti Holesz Rozália, Schved Katalin, Tausig Antónia és Vizi Eszter okleveles szülésznők adták be kérvényüket.

61 A pályázatok közül Horváth Juliannáé, Barna Teréziáé és Kecskeméti Holesz Rozáliáé maradt meg. Mindhárom pályázó kérelmében hivatkozik a szakmai megbízhatóságukra, valamint Barna Terézia és Horváth Julianna arra, hogy régóta a városban dolgoznak, de munkájuk ellen a legkisebb kifogás sem merült fel. Nem tettek különbséget szegény vagy gazdag között, sem pedig abban, hogy tanyára kellett-e menni vagy városi asszonynál kellett a szülést levezetni.

62 Ők mindketten kérelmükben megjelölték a 59 U.o. 60 U.o. 61 MVL Tanácsülések jegyzőkönyve (továbbiakban Tan. Jkv.) 1871. febr. 7. 62

MVLMVTI. 59/871. 148