A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

tal az ún. filozófiai antropológia megvetheti lábát az egyetemen. Ezt támasztotta alá az is, hogy az új magántanár a budapesti egyetem Bölcsészeti Karának „Bölcsészet szakcsoport"-jában az 1872—73-as tanév II. félévében például „A Darwin-féle leszármazási elvről" címmel heti 1 órás előadásával megkezdte működését, melyben nyilván inkább az evolúció tanát megcáfolni, mint hirdetni igyekezett. Az 1873/74-es tanév első félévében már „Részletes antropológia" és „A Darwin-féle nemi párosításról", a következő tanév első félévében a „Darwin-féle fajeredetről" tartott előadást. Az 1875/76-os tanév első félévére meghirdetett előadásait azonban már nem tarthatta meg, mert átlépett a református egyház kebelébe és eltávozott Budapestről. Ezzel az első próbálkozással azután az ún. filozófiai antropológia egyelőre befejezte szerepét a budapesti egyetemen (BARTUCZ 1964). Említettük, hogy a magyar antropológiai tanszék megalakítása érdekében először SCHEIBER nyújtott bejavaslatot. Ő 1862-ben Jassy-ban, 1864-ben pedig Bukarestben volt sebészprofesszor, ahol az egészségtelen klíma szervezetét súlyosan megviselte, s ezért Karlsbad-ba utazott gyógyítás céljából, ahol az akkori közoktatásügyi minisztertől, báró EÖTVÖS JÓZSEF-tól ígéretet kapott budapesti professzori kinevezéséhez. Nem ismeretes, hogy ez az ígéret az antropológiai tanszékre vonatkozott-e. EÖTVÖS 1871 februárban bekövetkezett halála a terv megvalósulását megakadályozta, SCHEIBER azonban mindenképpen Budapestre akart költözni, ezért 1873-ban az új kultuszminiszterhez, TREFORT ÁGOST-hoz egy terjedelmesebb Promemoria-val fordult, melyben kifejtvén az embertan lényegét, javasolta: „1. embertani múzeum felállítását, 2. népszerű és tudományos előadások által e tant meghonosítani és ez úton, 3. anthropologiai társaság képződését előkészíteni" 4. kép. Scheiber Sámuel 5. kép. Lenfcossék József 87