A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

r Az emberiség fajtabeli tagolódását és a monogenizmust magyar nyelven először GATY ISTVÁN ismertette 1795-ben. 1807-ben jelent meg FEJÉR GYÖRGY könyve „Antropológia vagyis az ember esmértetése" címmel, amely az első magyar nyelvű antropológiai munka (BARTUCZ 1937). Ez azonban mégis inkább az akkori „filozófiai antropológia" megnyilvánulásának tekinthető. KISSZÁNTÓI PETHE FERENC „Természethistoriá"-ja 1815-ből szintén tartalmaz embertani ismereteket. MIRSVINSZKY IGNÁTZ 1837-es munkája a BLUMENBACH-féle antropológia magyarországi visszhangjának tűnik, éppúgy, mint PATZEK KAROLY „Emberismerteié? töredék"-e 1833-ból (BARTUCZ 1954). 2. kép. Fejér György „Anthropologia"-jának 3. kép. Fejér György címlapja Mindezek a kisebb terjedelmű könyvek és cikkek, több más szerző munkájával együtt hozzájárultak a természettudományos embertani ismeretek hazai tévesztéséhez (BARTUCZ 1964). A múlt század 60-as éveiben külföldön a közérdeklődés homlokterébe került legkényesebb tudományos kérdések, mint amilyen a fajok eredete és átalakulása, az ember származása, első hazai tudatos, tárgyilagos ismertetőjének RÓNAY JACINT-ot kell tekintsük. „Fajkeletkezés" című munkájában az ősember kérdését korának viszonyaihoz képest meglepően bátor természettudományos szemlélettel tárgyalta. Akadémiai székfoglaló beszédét „Az ősemberek haladása" címmel 1867ben tartotta meg s abban az ősemberkutatással foglalkozó tudománynak új nevet adott, mondván: „...az Anthropologia egy új tannal gazdagodott, melyet: Palaeoanthropologiának, ősembertannak lehetne nevezni" (RÓNAY 1868). RÓNAY sem 84