A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula–Marcsik Antónia: Dél-magyarországi késő neolitikus emberi csontvázak (Gorzsa, Deszk)

relatív méretek alapján dolicho-mesokran kategóriába sorolhatók. Úgy tűnik, hogy a korábbi hasonló korú leletekhez hasonlóan a rövidfejűség (brachykrania) ennél a neolitikus szériánál sem fordul elő. Ugyanakkor azonban azt találjuk, hogy az erőteljesen hosszú koponyájú leletek, amelyek gazdagabb melléklettel kerültek felszínre, a temető déli részén helyezkedtek el (18. sír, férfi, protonordikus ; 4. sír, nő, dolichomorph jellegű). A mediterrán és egyben rövidebb koponyájú leleteket (5., 10., 16., 24. sírok, valamennyien nők), amelyek mellett kevesebb vagy egyáltalán nem volt melléklet, a temető északi részén tárták fel. Annak eldöntése, hogy ez az esetleges elkülönülés egyben társadalmi különbséget jelent-e, a rendelkezésünkre álló kevés számú lelet alapján nem lehetséges. Patológiai elváltozások A csontvázak jelentős patológiás elváltozást és halmozott anatómiai variációkat nem mutatnak. A 24. sír sacrumán fejlődési rendellenesség, a 17. sír os pubisán rendellenes elhelyezkedésű tuberculum, a 10. sír leletének ágyékcsigolyáján erős Schmorl-féle csomó benyomata (4a. ábra), a 16. sír ágyékcsigolyáján spondylosis deformans, míg a 15. és 19. sír hosszú csontjain erős periostitis nyoma látható (4b. ábra). A 4. sír humerusának elváltozása valószínűleg post mortem eredetű (4c. ábra). A felsorolt néhány patológiai elváltozás alapján arra következtethetünk, hogy a dolgozat tárgyát képező 17 sír egyénei nem szenvedhettek súlyos megbetegedésben, amely a csontvázon nyomot hagyott volna. Halálokként tehát más megbetegedések jöhetnek számításba, és csaknem biztosan kizárhatjuk a háborúskodással összefüggő sérülésekből eredő halálokokat. Összehasonlítás más leletekkel DH-Migyarország területéről a gorzsai leletekhez hasonló régészeti korhoz tartozó csontvázak kerültek elő Békés-Povádzugon (Trogmayer, 1959; 1962; Lipták— Farkas, 1967). Az említett lelőhelyen 7 felnőtt csontvázat tártak fel, melyeken elsősorban nordikus és protonordikus, valamint az atlantomediterrán rassz nyomai figyelhetők meg (Farkas, 1975). A csontvázak általában magas termetűekhez tartoznak és az elhalálozási életkoruk Aduitus—

Senium korcsoportig változik. Gorzsa-Czukor-major lelőhelyen 1956, 1957-ben volt leletmentés és akkor itt csontvázak is előkerültek (Gazdapusztai, 1957). Négy késő neolitikus (Tiszai kultúra) lelettel rendelkezünk az említett lelőhelyről, jóllehet, a több ízben végzett ásatások során 9 neolitikus sírt is feltártak. Az 1963-as ásatásokból felszínre került neolitikus sírok száma ismeretlen. Gyakorlatilag csak két leletről lehetett taxonómiai szempontból véleményt mondani : az egyik protonordoid, a másik atlantomediterrán jellegű, de cromagnoid hatások is megfigyelhetők. Érdekes viszont, hogy a 4 lelet közül 1 leletnél cribra orbitaliát lehetett megfigyelni (Farkas, 1975). Hódmezővásárhely—Kökénydomb—Kapocsi (Szabó) tanya lelőhelyről 19 sír került elő, melyből azonban mindössze 2 áll rendelkezésünkre. Az egyik fiatal, a másik atlantomediterrán-protonordoid jellegű. Ez utóbbinál gyenge cribra orbitalia és foggyökérgyulladásból eredő kimaródás is megfigyelhető. Az ásatási jegyzőkönyvek alapján 5 férfi, 5 nő, 5 gyermek és 4 m eghatározatlan nemű egyén csontvázát tárták fel (Farkas, 1975). 59