A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Természettudomány - Jakab Béla: A fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya Magyarországon 1984-ben

Összefoglalás A nemzetközi gólyakutatás 1984-ben 50. évét töltötte be. Eredményeit, az európai állomány nagymértékű megfogyatkozásának kérdéseit vitatta meg Walsrodeban az első nemzetközi gólyaszimpózium (1. ábra). Az 1984. évi felmérés eredményeit mi is az utóbbi negyedszázados országos kutatás viszonylatában vizsgáljuk (III., VII., VIII. táblázat). A költőpárok mennyisége 1958 és 1974 között 46 százalékkal csökkent, de az ezt követő 10 évben némi gyarapodás állt be. A csökkenés 1958-hoz képest 1984-re 37 százalékra javult. E változások, a vonulási út és a telelés afrikai helyeinek negatív tényezőin kívül, a nálunk az ötvenes évek második felétől felgyorsult társadalmi változásoknak és az ipar, a mezőgazdaság intenzív szerkezetbeli átalakulásának tudhatók be. Az ennek folyamán sok tekintetben körültekintés hiányával létrejött ún. civilizációs ártalmak károsan hatottak az élővilágra. Beszűkült a gólya élettere is. Szokásos fészkelőhelyei gyorsan felszámolódtak, ami kizárta sok helyen a megtelepedését (II., III. táblázat). VII. táblázat Gólyaállományunk országos adatai (1958—1984) Gm HPa HPm HPo HPx StD HE JZG JZa JZm Csökkenés 1958-től 1958 2065 7473 1661 151 5661 8,0 51 4641 2,50 2,79 1963 1884 5908 2584 299 3025 6,2 146 6651 2,30 2,57 21% 1968 2154 4439 1920 250 2269 4,8 97 4781 2,21 2,49 41% 1974 1825 4005 2590 632 783 4,2 65 6042 1,88 2,33 46% 1979 1956 4774 3701 450 623 5,1 84 9717 2,34 2,63 36% 1984 2196 4696 3245 739 712 5,04 138 8212 2,06 2,53 37% Gm: az adatokat adó helységek száma. HPa: költőpárok általában. HPm: költőpárok kirepülő fiatalokkal. HPo: költőpárok kirepülő fiatalok nélkül. HPx: költőpárok, melyeknél az új nemzedék nem ismert. StD: a párok sűrűsége, 100 km

2-re eső számuk. HE: magányosan fészkelő gólyák száma. JZG: a kirepülő fiókák száma. JZa: a fiókák egy gólyapárra eső átlaga (HPm+ HPo alapján). JZm: a fiókák egy párra eső átlaga (HPm alapján). Megjegyzés: az 1958/63/68 években a HPm érték eltér a nemzetközi normától, mert azok a párok is ide soroltattak, amelyek fiókákat ugyan költöttek, de azokat időközbeni pusztulásuk miatt kirepülésig felnevelni nem tudták. A norma szerint e párokat a HPo értékhez kell sorolni. Értelemszerűen e három felmérésnél a HPo érték is eltér a nemzetközi normától és ugyanígy a JZm érték is. 1974 után a fészkelések számának növekedésében jelentős szerepet tulajdonítunk a fészkek, különösen a villanyoszlopokra fészkelő gólyapárok védelembe vételének. 1984-ben a lakott fészkeknek országosan már 52 százaléka villanyoszlopokon található (IL, III. táblázat). Megoldatlan kérdés még a gólya életterének biztosítása. Annak ellenére, hogy a felmérések alkalmával újabb települések váltak gólyalakta helységekké (pl. 1984-ben 63), 1958 óta 410 települést számoltunk, ahonnan a fészkelő gólyák eltűntek (I. tábl.). Megyénként pedig a megyék több mint egyharmadában 40—50 százalékos a fészkelő párok megfogyatkozása 1958 óta (IV. tábl.). Legfőbb feladat e téren a racionális vízgazdálkodás, a természet szennyezésének minimálisra csökkentése lenne, azaz életteret biztosítani az élővilág számára ! 484