A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Természettudomány - Jakab Béla: A fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya Magyarországon 1984-ben

IV. táblázat Gólyapárok és magányosan fészkelő gólyák száma Megyék 1. 2. 3. 4. 5. 6. HPa 1958-hoz Megyék HPa HPm HPo HPx StD HE viszonyítva Duna—Tisza köze 1. Bács-Kiskun 257 161 28 68 3,1 6 -51% 2. Pest + Bp Tiszántúl 152 83 17 52 2,31 4 -43% 3. Csongrád 176 126 44 6 4,12 9 -21% 4. Békés 248 190 46 12 4,40 14 - 9% 5. Szolnok 329 228 52 49 5,86 10 -30% 6. Hajdú-Bihar 457 275 64 118 7,36 11 -42% 7. Szabolcs-Szatmár Északi Hegyvidék 485 284 68 133 8,17 13 -40% 8. Borsod-A.-Z. 647 449 137 61 8,93 20 -26% 9. Heves 139 96 24 20 3,82 4 -32% 10. Nógrád Dunántúl 78 63 12 3 3,06 4 -42% 11. Komárom 31 22 6 3 1,38 1 -43% 12. Fejér 105 63 21 21 2,40 4 -48% 13. Tolna 187 139 21 27 5,05 9 -28% 14. Baranya 251 198 37 16 5,06 — -32% 15. Somogy 345 266 36 43 5,72 2 -31% 16. Zala 270 212 37 21 7,13 6 -23% 17. Vas 247 182 55 10 7,40 7 + 13%! 18. Győr-Sopron 155 116 17 22 3,86 7 -19% 19. Veszprém 136 94 16 26 2,90 7 -50% Összesen 4696 3245 739 712 5,04 138 -37% A karakterisztikák nemzetközi betűjslzései: 1. HPa: költőpárok általában. 2. HPm: költőpárok kirepülő fiatalokkal. 3. HPo: költőpárok kirepülő fiatalok nélkül. 4. HPx: költőpárok, melyeknél az új nemzedék nem ismert. 5. StD: a párok sűrűsége: 100 km

2-re eső gólyapárok száma. 6. HE : a magányosan fészkelő gólyák száma. HPo(g). 63 pár kiköltött fiókái pedig a nevelési idő folyamán pusztultak el; betű-, jelzésük: HPo(m). 8654 kikelt fiókát jelentettek. Ebből a kirepülök száma 8212, kirepülés előtt elpusztult 442. Ennek alapján a 3245 sikeresen költő párra (HPm) eső fiókaátlag, a JZm fiókaindex 2,53. A sikeresen és sikertelenül költő párok együttesére (HPm + HPo) eso fiókaátlag, a szaporodási ráta (JZa index) 2,06. Ez utóbbi 1974-ben volt hasonlóan alacsony, 1,88. A JZa mutató értéke annál alacsonyabb, minél magasabb a sikertelenül költő párok (HPo) száma és aránya. Márpedig mindkét évben viszonylag magas volt ez az arány, 1984-ben 18,6%, 1974-ben 19,6%, ami nagyrészt a két évjárat hasonlóan kedvezőtlen időjárásával függ össze. A növényi kultúra is 2-3 hetes késésben volt ebben a két évben. Ami a hasonlóság mellett különbség volt a két évjárat időjárásában, ti. az 1984-es év nevelési időszakának kedvezőbb időjárási viszonyai, az tükröződik az eredményesen költő párok (HPm) fészkenkénti fiókaszámának megoszlásában (VI. 479