A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Irodalomtörténet - Lengyel András: Egy későliberális ideológiakritikus. Vázlat Gáspár Zoltánról
zonyos értelemben eleve csak korlátozott érvényű lehet. De éppen mint egy jellegzetes ideológuspályának esettanulmánya, alkalmas lehet rá, hogy egy ideológus pályájában egy vonulat rajzát is érzékeltesse, s így hozzájáruljon — megmutatva, milyen is volt egy későliberális ideológus — a módszeres ideológiatörténet elkészítéséhez is. 2. Hosszú készülődés Gáspár Zoltán felvidéki protestáns család sarjaként született; apja Gáspár Géza postatiszt, anyja Bölcsházy Vilma felsőleanyiskolai tanár volt. 14 A család apai s anyai ágon egyaránt régi felvidéki családnak számított, s Gáspár Zoltánban e tudat mindig is élt, még utolsó évei publicisztikájában is fölsejlik egy-egy utalás erejéig : „Rozsnyó gyorsvonaton hatórányira van Budapesttől. [...] Apám anyám ott születtek, nagyés dédszüleim sem származtak oda messziről, már tudniillik azok, akik maguk is nem Rozsnyón látták meg a napvilágot. Gömör és Abaíij-Torna északi csücskében levő falvakból kerültek a városba, ki öt, ki huszonöt kilométernyi messzeségből. Ha egyszer rövid kirándulás helyett gyalogszerrel járnám a szelíd lankából középhegységgé kamaszodó gömöri tájat, amely Abaúj-Torna felé még komolyabb hegyvidékké cseperedik, talán még az ükeim mohos sírköveit is megtalálnám a kis falusi temetőkben." 15 A család társadalmi státuszát nem ismerjük, csak annyit tudunk, anyai nagyapja „kékfestő volt, ekhós szekéren járta a környéki vásárokat" 10 , és sejthetjük, az apai ág sem lehetett sokkal feljebb a társadalmi hierarchiában. A családnak az a nemzedéke, amelybe Zoltán apja, Gáspár Géza is tartozott, már nem maradt meg a Felvidéken. „A rokonság szétszóródott az országban, elkeveredett más vidékekre való magyarokkal." 17 Gáspár Géza tanult is, s vagy ekkor, vagy tanulmányai befejeztekor Pestre került. A tiszti címtár adatai szerint 1897-ben a Budapesti Keleti Pályaudvar postaállomáson, 1898-ban a Főpostán, 1899-ben és 1900-ban ismét a keleti pályaudvari postán volt beosztott postatiszt. 18 Ekkor már valószínűleg nős is volt (de lehet, hogy csak éppen ez időben nősült), mindenesetre az 1901. év már vidéken, Nyíregyházán találta, ahol az 1. sz. posta- és távirdahivatal tisztje lett, 19 s ahol 1901. október 17-én megszületett Zoltán fia is. 20 A Gáspár család s Gáspár Zoltán nyíregyházi éveiről keveset tudunk. Özvegye szerint itt járt elemi iskolába, s itt végezte középiskolái első éveit. Ez igaz lehet, hisz Gáspár Géza 1915 végéig, tehát Zoltán tizennegyedik életévéig Nyíregyházán teljesített szolgálatot (1903-tol posta főtisztként). Az elemi iskolai tanulmányoknak, amelyeknek egy részét Gáspár Zoltánné szerint a „Szepességben" végezte, nem ismerjük írásos nyomait. A gimnáziumi tanulmányok azonban megfoghatók, dokumentálhatók. A „nyíregyházi államilag segélyezett ágostai hitvallású evangélikus főgimnázium" 1911/12 és 1914/15 közti évi értesítői regisztrálják Gáspár Zoltán tanulmányait is. Kiderül ezekből, hogy 1911 szeptemberétől volt a gimnázium tanulója, ekkor, az 1911/12. tanévben járta az első osztályt. Osztályfőnöke az első két évben dr. Radó Endre, majd utóbb Varga László volt — egyik sem különösebb név a pe14 Csaplár, 1971. 1145. Keresztényi, 1972. 16 Gáspár Zoltán: Rozsnyói hétvég. Esti Kis Újság, 1943. aug. 2. 16 Uo. 17 Uo. 18 Magyarország tiszti czím- és névtára (továbbiakban: Tiszti címtár), 1897: 336, 1898: 356, 1899: 381, 1900: 363. 19 Tiszti címtár 1901: 380. 20 Csaplár, 1971. 1145., Keresztényi, 1972. 429
