A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Régészet - Boldizsár Péter: Bizánci és dél-itáliai kerámiák egyes magyarországi középkori lelőhelyekről

Bizánci és dél-itáliai kerámiák egyes magyarországi középkori lelőhelyekről BOLDIZSÁR PÉTER (Székesfehérvár, István Király Múzeum) A magyarság a Kárpát-medencében való megjelenése óta folyamatosan kapcsolat­ban állt a Bizánci Birodalommal. A politikai és hadi viszonylatokban olykor ellensé­gesen szemben állva, máskor szövetségesként érintkezve élt, egészen a birodalom 1453. évi megszűnéséig. A történeti adatok mellett a régészeti leletek sora is tanús­kodik erró'l, de amíg az építészeti, az ötvös, az üvegműves leletanyagban gyakran bukkan fel a bizánci mesterek munkája, bizánci fazekasáru eddig alig került puli­kálásra. Különös ez, hiszen a 13. századig Bizáncban készült Európa egyik legjobb minó'ségű kerámiája. A bizánci kerámia Itáliában, a Balkánon, de az egész földközi­tengeri medencében elterjedt kereskedelmi áru volt. Az utóbbi évtizedek jugoszláviai feltárásainak bizánci műhelyekben készült kerámia-leletei egy Szalonikitó'l induló, a Wardar és a Mora va völgyén; Prilepen, Skopljén, Nisen, Krusevácon áthaladó utat rajzolnak ki, amely Belgrádnál eléri a történelmi Magyarország területét. 1 Feltételeztük, hogy ha kis mennyiségben, luxus­áruként is, de Magyarországra is eljutottak ezek a termékek. Néhány magyarországi középkori lelőhely anyagát átnézve, bizánci műhelyekben készült kerámiákat talál­tunk, az alábbiakban ezeket ismertetjük nem a leló'helyek, hanem a kerámiák típusai szerinti csoportosításban. A pusztaszeri monostor ásatásán 1973-ban, a 8. szelvény 1. szemétgödrébó'l ke­rült eló' egy szürkésvörös cserépanyagon fehér földfestékkel, egymásba kapcsolódó körök rajzával díszített és halványzöld üvegmázzal bevont edény töredéke 2 (1. kép). Finoman iszapolt szürke cserépen hasonló festéssel és mázzal díszített edény töre­déke került eló' a Budavári Palota északi eló'udvarán 1974-ben, a 10. számú pince 13. század második felére keltezhető' betöltéséből 3 (2. kép). A cserép színe, a festett díszítés és a máz együttese alapján egyértelműen az an­gol kutatók által „slip painted ware"-nek nevezett bizánci műhelyekben készített áruról van szó 4 . A cserép elsó' redukált égetésekor felületén szürke színt kap. A fehér minták felrajzolása a magyar népi fazekasságból ismert, írókázásnak nevezett eljá­rással történik 5 . A szürke cserépfelületen a máz sötétzöld színt, amíg a fehér föld­festékkel festett mintán csak halványzöld fedést ad. A nem redukált égetésű, vörösre égó' cserépen sárgás tónusú mázat alkalmaznak, amely az alapon vörösbarna, a fehér festés fölött halványsárga színt eredményez. 1 Marija Bejalovic—Hadzi— Pesic 1981. 138. 2 Trogmayer Ottó ásatása. Sz. MFM. 3 Zolnay László ásatása. BTM. ltsz: 80. 375. 4 Charles H. Morgan 1942. 95—98. 5 Soproni Olivér 1959. 75—143. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom