A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

is pályázott, mint a hiú Somogyi Szilveszter az 1918—19-es szegedi városi pénzek kiadatásával.

41 A korábban említett pénzforrásokon kívül lassan azért működni kezdtek a közhivatalok, ahová a közpénzek befolytak, hiszen Szeged 1944 december közepéigvégéig a felszabadult országrész központja volt. A szegedi számvevőségi hivatal vezetője és számvizsgálója részletes kimutatást készített 1945. január 5-én a város 1944. évi, októberi, novemberi és decemberi nagyobb kiadásairól és bevételeiről.

42 A város járandóságát, az államot és egyéb közületet illető részként a városi adóhivatal a szegedi főpénztárba beszállított 3 222 913 pengő 03 fillért. A javadalmi hivatal által befizetett összeg 391 553 pengő 38 fillér. Búzakölcsön-jegyzésből befolyt 488 120 pengő. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárból kölcsönkapott összeg 184697 pengő 50 fillér, összesen 4287283 pengő 91 fillér. A város e bevételekből fizette tisztviselőit, a különféle igazgatási szervek dolgozóit, a rendkívüli kiadások egész sorát. Közmunkákra, hadirokkantak, hadiözvegyek segélyezésére, a polgárőrség, a postahivatal, a MÁV üzletvezetőség, az ármentesítő társaság és más üzemek, gyárak alkalmazottai illetményének a kifizetésére 1944 december végéig 2 192 140 pengő 71 fillért adtak ki. A több milliós forgalom kimutatott tételeinek egyenlege pozitív. A polgármester 1944 decemberében további intézkedésig a korábban elmenekült lakosság bankbetéteit zárolta. A város pénzellátása érdekében a pénzintézeteknél elhelyezett összegekből csak azok vehettek ki, akik nem menekültek el.

43 1944 decemberétől rohamosan csökkentek az élelmiszer-tartalékok. Ahogy nőtt az áruhiány, úgy emelkedtek az élelmiszerárak. Élelmiszerrel a kemény télben csak a parasztság rendelkezett. Náluk pedig hiányzott a gyufa, só, élesztő, cukor, petróleum, ruha és más, sokféle iparcikk. A váltópénzhiány a piacon az élelem- és áruhiányból következett, mint az árdrágítás leplezője. A pánzfajták közötti válogatás előbb zavart keltett, majd növelte a gazdasági anarchiát. Az áremelkedés a gazdasági egyensúly felborulásához nagymértékben hozzájárult. A „feketézés" terjedése végső soron az infláció fokozódásához vezetett. A nincstelenség miatt a hatóságok élelmet kértek, követeltek természetesen a hivatalosan maximált áron, de az egyes üzleteket ellenőrizni nem tudta.

44 Mindezen nem változtatott az az egyébként nagy jelentőségű tény sem, hogy december 22-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A piacon uralkodó viszonyok, a pénzekkel kapcsolatos kívánságok és feltételek a munkások körében elégedetlenséget váltottak ki. 1945. január 16-án a Magyar Kender-, Len- és Jutaipari RT. üzemi tanácsa és gyárvezetője kérelemmel fordult Szeged polgármesteréhez. „Kérjük szíves intézkedését a környező falvak elöljáróságával egyetemben, hogy az orosz katonaság által kibocsájtott bankjegyeket, valamint rubel bankjegyeket a lakosság fizetési eszközül elfogadja. Munkásainkat így is a leg41 1918—19-ben 18 helységben adtak ki városi szükségpénzeket. (Ambrus Béla 1979) Ha nem is mondhatjuk, hogy feltűnő hasonlóságot fedezhetünk fel, mindenesetre elgondolkodtató, hogy az 1944—45-ben szükségpénzt kibocsátó vagy tervező 12 város közül 6 van olyan, ahol 19-ben is kiadtak pénzt. Véleményünk szerint tehát a második világháború után inkább ott készültek pénzt kiadni, ahol korábbi tapasztalattal rendelkeztek, ill. ahol a régi tisztviselők közül még többen aktívak voltak. Kupa Mihály 1985. idézett összefoglalása alapján + Budapest, + Debrecen, Gödöllő, Kalocsa, + Kaposvár, Kiskunhalas, Mezőtúr, Mohács, + Pécs, + Szeged, + Szekszárd és Szigetvár adott ki, vagy készült kiadni szükségpénzt 1944—45-ben A + jellel jelölt helységekben volt 1919-es példa. 42 CsmL. Szegedi számvevőség iratai 75/1944.; Vál. dok. Csm. mm. 1970. 292—293. 43 CsmL. Pm. i. 62 829/1944. ; Vál. dok. Csm. mm. 1970. 279—280. 44 Dm. 1944. dec. 2. 4. p A piaci árak megállapítása; Dm. 1944. dec. 10. 2. p. Miért emelkedett egyes közfogyasztási cikkek ára?; Dm. 1944. dec. 13. 4. p. Tejtermékek ára; stb. 363