A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

mányt tápláló műveket is." A természeti ismereteknél szükségesnek látta — mivel hazánk agrárország — a gazdaságtan tanítását a népiskolákban, s ehhez fontosnak vélte azt, hogy az alföldi tanítóképzó'kben a leendő' tanítókat ilyen irányban is képezzék. Az eredményes munka végzése érdekében elengedhetetlennek tartotta az iskolákhoz tartozó gyakorló területek létesítését, megfelelő' gazdasági felszereléssel. Az volt a véleménye, hogy enélkül „csak fél munkát végezhet a gazdasági irányú népiskola". Az ének tanításánál azt javasolta, hogy a tanulókkal évente 20-30 értékes népdalt meg kell tanítani. A testnevelés oktatásánál arra mutatott rá, hogy az óra gerincét a játéknak kell alkotnia, de nagy szükségét látta a „katonás fegyelemre" való nevelésnek is. Összefoglalóan Félegyházi az alábbiakat javasolta az oktatás demokratizálására, korszerűsítésére : ,— Az új népoktatásnak változtatni kell a tanítás szellemén. ,— Űj tantervet és útmutatást kell kiadni. — Át kell dolgozni a tankönyveket. — Korszerű könyvtárral kell ellátni minden iskolát. — Gazdaságilag képesíteni kell a tanulókat. — Megfelelő gazdasági terület szükséges a hozzá megfelelő gazdasági felszereléssel."

18 Az első tantestületi értekezleten a fentiek tanúsága szerint a személyi problémák felvetése, részbeni megoldása mellett már jelentős szerepet kaptak a tartalmi kérdések is. Félegyházinak a tanítás korszerűsítésére tett indítványai szinte minden vonatkozásban megszívlelendők voltak. Közülük is előremutató a történelem tanítására vonatkozó megállapítása, a természeti ismereteknél a gazdaságtan oktatásának bevezetése, s a leendő tanítók ilyen irányú képzésére történő javaslata. Mindezek felvetésén túl figyelmet érdemel, a korszerű oktatás-nevelés hatékonyságának érdekében, az iskolák „korszerű könyvtárral" való ellátásának felvetése. Befejezésül a tantestület megállapodott abban, hogy a következő értekezletet 1945. február 3-ra hívja össze, amelyen Dosztig Ferenc bemutató tanítást, Kovács Álmos pedig „A modern költők beillesztése a népiskolába" címmel előadást tart. A második tantestületi ülésre tehát február 3-án került sor, ahol jelen voltak : Varga Mátyás igazgató mint elnök, Dosztig Ferenc, Félegyházi Emil, Félegyházi Emiiné, Karácsonyi Lászlóné és Kemenesi József, a községi központi iskola tanítói. Továbbá Czeglédi Lajos királyhalmi, özv. Suhajda Kálmánné, Pribék Valéria, Kiss Ferenc iskola, Kiss Pál, Kiss Pálné klebelsbergi, László István kralleri, Kiss Ilona mórahalmi, Langó Erzsébet riegertanyai és Kovács Álmos Szent Imre-tanyai iskola nevelői. Szerényi Julianna óvónő, valamint Pusztaszeri Miklós volt tantestületi tag, mint vendég. Kovács Álmosné Szent Imre iskolai és Nagy Ilona madarászcsárdai külterületi iskola tanítónői betegségük miatt nem jelenhettek meg a tanácskozáson. Varga Mátyás az üdvözlés után felolvasta az 1945. január 2-án tartott értekezlet jegyzőkönyvét. Erre a napra tervezték, hogy Dosztig Ferenc igh. bemutató órát tart az első osztályban, melynek tanítási anyaga : Beszéd- és értelemgyakorlatok. A helyes táplálkozás. Á gyakorlati tanítás a tanulók nagyarányú megbetegedése következtében azonban elmaradt. Az igazgató ismertette a tankerületi főigazgató 104/1944—45. sz. határozatát, melynek értelmében a nagyszéksósi igazgatóságot feloszlatta, s a nagyszéksósi és a madarászcsárdai tanyai iskolákat a szeged-alsóközponti igazgatósághoz 18 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 2—2/1945. sz. 342