A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

érdekeit felkarolja". Fájlalták azonban, hogy a kormányban „a magyar nemzet két legszámottevőbb rétege, nevezetesen a kisbirtokos és a földműves munkásosztály nincs képviselve a saját kebeléből". Az volt a véleményük, hogy e rétegek részére „ha nem volna is, hát kellene miniszteri tárcát alkotni", mert ez felelne meg az igazi demokráciának". Öntudatosan bejelentették: „Ennek a nagy mulasztásnak a reparálását várjuk".

10 A Kisgazdapárt vezetői nem maradtak sokáig távol az országos politikától sem. November első napjaiban — miután látták, hogy a forradalom szinte vér nélkül győzött — bejelentették csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. Gazdasági, érdekképviseleti szervezetük, a Magyarországi Kisbirtokosok Országos Szövetsége (igazgatója : Mayer János országgyűlési képviselő, alelnöke: Herczegh Ferenc országgyűlési képviselő, titkára: Domián Gyula) és a forradalom után alakított Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsa (amelynek elnöke Nagyatádi Szabó István lett, vezetői pedig Mayer, Herczegh, Domián és Szemző Ernő) is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz.

11 Ez utóbbi érdekvédelmi szervezetnek a létrehozása már az aktív politikai szervezkedés jegyében zajlott. A párt központi lapja kérte, hogy e szervezetnek minden faluban alakítsák meg a helyi tanácsát és jelentsék be a központba (Budapest, Dohány u. 84. II. 16. sz.) csatlakozásukat. A szervezettségben óriási erő van — írták —, és ez szükséges ahhoz, hogy „igazságos és becsületes részesedésünk legyen az ország sorsának további intézésében."

12 A Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsa helyi szervezeteinek megalakításáról, további működéséről később nem közölt híreket a párt sajtója. Valószínűleg Király Istvánnak igaza van, amikor azt állítja, hogy a párt vezetői csupán a Magyarországi Kisbirtokosok Országos Szövetségét alakították át a Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsává.

13 A helyi szervezetek esetében is ez történhetett. A neveket megváltoztatták, de a vezetők a régiek maradtak. Mindenesetre figyelemre méltó a „földművesmunkások" szó bekerülése a fenti címbe, mert első jele annak, hogy a Kisgazdapárt vezetősége az agrárproletariátust is szervezni kívánja. A Nemzeti Tanácsnak és az új, forradalmi kormánynak szüksége volt a Kisgazdapárt és különösen a mögötte felsorakozó parasztság támogatására. Ezért, de főleg mert a Kisgazdapárt támogatta a kormányt, Nagyatádit november közepén beválasztották a Nemzeti Tanács legfőbb, 27 tagú bizottságába.

14 Mayer János és dr. Neubauer Ferenc pártvezetőségi tagok pedig tagjai lettek az agrárreform szaktanácsának. Mayert delegálták még a közigazgatási reform közoktatásügyi és szociálpolitikai, tanácsába is.

15 A Nemzeti Tanács tagjai lettek még Herczegh Sándor, Nóvák János, Szemző Ernő, Haypál István, Szijj Bálint és Domián Gyula kisgazdapárti vezetők.

16 A Kisgazdapárt vezetőinek Nemzeti Tanácsba való bevonásától a forradalom vezetői valószínűleg azt remélték, hogy a párt — a régi közjogi pártokhoz hasonlóan — kimondja feloszlatását, vezetői pedig a Függetlenségi és 48-as Pártba lépnek. 10 Uo. 1918. november 10. 2—3. 11 OL — К 440, Nemzeti Tanács 1918—1919. 1. csomó A-IV. 12 Magyar Lobogó, 1918. november 10. 4. 13 Király István 1972. 176 14 Nagyatádi Szabó Nemzeti Tanácsba való beválasztása nem lehetett egyhangú! A Kisgazdapárt központi sajtóorgánuma ezért is közölte a hírt, hogy „kénytelenek legyenek elnémulni azok a konkonyhintők, akik csak azért rágalmazzák és vádolják Szabó Istvánt hűtlenséggel, hogy saját silány személyüket előtérbe tolhassák és a zavarosban halászhassanak." Lásd: Magyar Lobogó, 1918. november 17. 1. 15 OL — К 440. Nemzeti Tanács, 1918—1919. 1. csomó A. I. 2. 6. és 12. 16 J. Tóth Dezső 1968. 45. Megjegyezzük, hogy ez az adat ellenőrzésre szorul, mert mi nem találtuk meg J. Tóth általi hivatkozást: OL К — 440. Nemzeti Tanács 1918—1919. 1. csomó A. III. 63. 313