A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

érdekeit felkarolja". Fájlalták azonban, hogy a kormányban „a magyar nemzet két legszámottevőbb rétege, nevezetesen a kisbirtokos és a földműves munkásosztály nincs képviselve a saját kebeléből". Az volt a véleményük, hogy e rétegek részére „ha nem volna is, hát kellene miniszteri tárcát alkotni", mert ez felelne meg az igazi demokráciának". Öntudatosan bejelentették: „Ennek a nagy mulasztásnak a repará­lását várjuk". 10 A Kisgazdapárt vezetői nem maradtak sokáig távol az országos politikától sem. November első napjaiban — miután látták, hogy a forradalom szinte vér nélkül győzött — bejelentették csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. Gazdasági, érdekkép­viseleti szervezetük, a Magyarországi Kisbirtokosok Országos Szövetsége (igazgatója : Mayer János országgyűlési képviselő, alelnöke: Herczegh Ferenc országgyűlési képviselő, titkára: Domián Gyula) és a forradalom után alakított Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsa (amelynek elnöke Nagyatádi Szabó István lett, vezetői pedig Mayer, Herczegh, Domián és Szemző Ernő) is csatlakozott a Nemzeti Tanács­hoz. 11 Ez utóbbi érdekvédelmi szervezetnek a létrehozása már az aktív politikai szervezkedés jegyében zajlott. A párt központi lapja kérte, hogy e szervezetnek min­den faluban alakítsák meg a helyi tanácsát és jelentsék be a központba (Budapest, Dohány u. 84. II. 16. sz.) csatlakozásukat. A szervezettségben óriási erő van — írták —, és ez szükséges ahhoz, hogy „igazságos és becsületes részesedésünk legyen az or­szág sorsának további intézésében." 12 A Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsa helyi szervezeteinek megalakításáról, további működéséről később nem közölt híreket a párt sajtója. Valószínűleg Király Istvánnak igaza van, amikor azt állítja, hogy a párt vezetői csupán a Magyarországi Kisbirtokosok Országos Szövet­ségét alakították át a Kisbirtokosok és Földművesmunkások Tanácsává. 13 A helyi szervezetek esetében is ez történhetett. A neveket megváltoztatták, de a vezetők a régiek maradtak. Mindenesetre figyelemre méltó a „földművesmunkások" szó beke­rülése a fenti címbe, mert első jele annak, hogy a Kisgazdapárt vezetősége az agrár­proletariátust is szervezni kívánja. A Nemzeti Tanácsnak és az új, forradalmi kormánynak szüksége volt a Kisgaz­dapárt és különösen a mögötte felsorakozó parasztság támogatására. Ezért, de főleg mert a Kisgazdapárt támogatta a kormányt, Nagyatádit november közepén beválasz­tották a Nemzeti Tanács legfőbb, 27 tagú bizottságába. 14 Mayer János és dr. Neubauer Ferenc pártvezetőségi tagok pedig tagjai lettek az agrárreform szaktanácsának. Mayert delegálták még a közigazgatási reform közoktatásügyi és szociálpolitikai, tanácsába is. 15 A Nemzeti Tanács tagjai lettek még Herczegh Sándor, Nóvák János, Szemző Ernő, Haypál István, Szijj Bálint és Domián Gyula kisgazdapárti vezetők. 16 A Kisgazdapárt vezetőinek Nemzeti Tanácsba való bevonásától a forradalom vezetői valószínűleg azt remélték, hogy a párt — a régi közjogi pártokhoz hasonlóan — kimondja feloszlatását, vezetői pedig a Függetlenségi és 48-as Pártba lépnek. 10 Uo. 1918. november 10. 2—3. 11 OL — К 440, Nemzeti Tanács 1918—1919. 1. csomó A-IV. 12 Magyar Lobogó, 1918. november 10. 4. 13 Király István 1972. 176 14 Nagyatádi Szabó Nemzeti Tanácsba való beválasztása nem lehetett egyhangú! A Kisgazda­párt központi sajtóorgánuma ezért is közölte a hírt, hogy „kénytelenek legyenek elnémulni azok a konkonyhintők, akik csak azért rágalmazzák és vádolják Szabó Istvánt hűtlenséggel, hogy saját silány személyüket előtérbe tolhassák és a zavarosban halászhassanak." Lásd: Magyar Lobogó, 1918. november 17. 1. 15 OL — К 440. Nemzeti Tanács, 1918—1919. 1. csomó A. I. 2. 6. és 12. 16 J. Tóth Dezső 1968. 45. Megjegyezzük, hogy ez az adat ellenőrzésre szorul, mert mi nem talál­tuk meg J. Tóth általi hivatkozást: OL К — 440. Nemzeti Tanács 1918—1919. 1. csomó A. III. 63. 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom