A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Sipos József: A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában

A Kisgazdapárt a polgári demokratikus forradalom első szakaszában SÍPOS JÓZSEF (Budapest, MSZMP Központi Bizottsága) Magyarországon 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom. A kormány és a Nemzeti Tanács kiáltványa a legsürgősebb feladatnak a béke megkötését tekintette. Úgy gondolták, ezzel sikerülni fog az ország területi épségét is megmenteni. Az országot — az államformájára nézve — független királyságnak tekintették. A kiáltványban ígértek a parasztság tömegeit földhöz juttató földreformot, széles körű szociálpolitikát, gondoskodást a hazatérő katonákról, általános, titkos választójogot, sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadságot, esküdtszéket, politikai amnesztiát, az összes internáltak szabadon engedését, kilátásba helyezték a képviselőház feloszlatását, ha az e program bármelyik részét ellenzi. E polgári demokratikus célkitűzések kifejezték a magyar társadalom haladó osztályainak és rétegeinek érdekeit, köztük a parasztság legfontosabb követetéseit is megtaláljuk. Hogyan fogadták a Kisgazdapárt vezetői a forradalom győzelmét? Milyen volt a párt viszonya a novemberi parasztlázadásokhoz? Hogyan alakult a párt szervezeti fejlődése, programja és kapcsolatai más pártokkal 1919 januárjáig? Ezekre a kérdésekre kíséreljük meg a válaszadást.

1 Nem foglalkozunk a földreform kidolgozása során kibontakozó vitákkal, ezt külön tanulmányban fogjuk közölni. 1. A forradalom győzelme és a párt A Kisgazdapárt vezetőségét a polgári demokratikus forradalom győzelme váratlanul érte. Mint tudjuk, a párt nem csatlakozott a forradalmat előkészítő Nemzeti Tanácshoz. SŐt, Nagyatádi Szabó István, a párt vezetője, részt vett gróf Hadik János október 29—30-i kormányalakítási kísérletében, és így a forradalom híveinek szemében kompromittálódott. Ezért a Kisgazdapárt nem kapott helyet a polgári demokratikus kormányban.

2 A Kisgazdapárt vezetői a forradalmat követő napokban a Hadik kormányalakításában vállalt szerep és az országgyűlés munkájának szünetelése miatt hazatértek megyéikbe és ott folytatták politikai tevékenységüket. Erre kényszerítette őket az is, hogy a Kisgazdapártnak a fővárosban nem voltak tömegei, sem jelentós sajtóbefolyása.

3 Nagyatádi Szabó Somogy megye törvényhatósági gyűlésén elmondott beszédé1 E kérdéssel már érintőlegesen foglalkoztak: Kávássy Sándor 1967., J. Tóth Dezső 1968. 40—64., Király István 1972. 173—195. 2 Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozik: Sipos József 1986. 253—266. 3 J. Tóth Dezső 1968. 44. és Király István 1973. 176. 311