A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó úrbéri térképei

az Ugar másik nyomásán. Az urbárium a belső telket két pozsonyi mérőben határozta meg, ami Makón egy holdat jelentett. Ekkora belső fundus viszont kinek-kinek nem állt rendelkezésére, ezért ezt a Kenderföldből egészítették ki. A térkép felirata is utal erre: Fagopiretum pro adjustaíione Fundorum Intervillanorum destinatum (a beltelek kiegészítésére rendelt Kenderföld). Az urbárium végrehajtásához elegendő lett volna az Ugar és a Szállásföldek felmérése, de Vertics József teljes munkát végzett, tevékenysége kiterjedt szinte az egész város határára. Mappájáról csupán a Lele felőli rét egy része hiányzik. A város körül feltünteti a különféle kerteket, mindenekelőtt a szőlőket : Vineae Sz. Lőrincz, Vineae Ingó, Vineae Ardics, Vineae ad Calvaria, Vineae Jangorienses. Külön jelez egy gyümölcsöskertet (Agri Frumentarii). Kenderföldet (Fagopiretum) öt helyen tüntet fel : Gerizdesen, Ingóban, Ardicsban (a mai Kenderföld környékén), a Kálvária mellett és a mai újvárosi református temető területén. A legrégibb Kenderföldnek a gerizdesi tekinthető, de a lakosság növekedésével a belső legelőből újabb területeket szakítottak ki. Ezzel egészítették ki a beltelket. A mai Ószegedi út mentén állt egy kápolna (Sacritum), amely a II. József-kori első katonai felvételen Rozália kápolnaként szerepel. Ezt az 1738—39. évi pestisjárvány alkalmával emelték Szent Rozália védőszent tiszteletére, ugyanis itt temették el a pestis áldozatait. Ma ennek közelében áll a Vöröskereszt. Mikócsában jelölték ki a Nyomtatót, ez volt a város szérűskertje, ahol meghatározott rendben a gabona nyomtatása folyt. A Maros partján állt a Fehérház. Névadója a püspöki uradalomnak fehér színű épülete volt.

10 A város határának számontartott épületei voltak a csárdák: a dali (Plagapro Diversio excisa), a rákosi (Diverticulum Rákos), az igási (Diverticulum Igács) és a lesgödöri (

Diversorium Les gödör). Épületet csak az utóbbinál jelez. Az Ugar és a Szállásföldeken nem tüntet fel különösebb tereptárgyakat, a kimérési adatok ezt nem is teszik lehetővé. A Pusztán a Bujáki-, Hold-, Nagy-, Temető-utcai kutakon és az Ökör Csorda kutakon kívül feltünteti a kopáncsi templomromot (Ruina Templi Kopáncsiensis). Vertics József néhány évvel később, 1786-ban felmérte a város belterületét is, ennek protocolluma fennmaradt,

11 de a térkép minden valószínűség szerint megsemmisült, így igen értékes a vizsgált mappán Makó vázlatos rajzolata. A város 1786-ban 322 jugerum területen feküdt. A Nagyér két részre osztotta a helységet. A települést akkor a mai Liget, Zrínyi, Apafi, Lehel, Kürt, Eötvös, Kiss János tábornok, Murányi, Móra Ferenc, Batthyány, Körösi Csorna utca határolta. A város korabeli utcaneveire a vizsgált térkép is ad útmutatót, a Pusztán a Hold, a Bujáki, a Nagy és a Temető utcai csordának volt külön kútja. A Hold utca azonos a mai ilyen nevű utcával, a Bujáki utca a katolikus városrész nagyobb utcája volt, a mai Kölcsey utcát kell érteni rajta.

12 Az 1786. évi protocollum feltünteti a korabeli utcaneveket is. A Nagy utcáról megjegyzi, hogy a református templom melletti Nagy utca; valószínűleg a mai Szegedi utcával azonos. A Kálvin utca régi neve Temető utca volt, a protocollum itt is tartalmaz helymegjelölést: a kálvinista régi temető felé való utca. A régi református temető a mai Görög-szabadságharcosok terén volt. Néhány utca jelesebb épületről (sóház, kapitány ház, vármegyeháza, városháza) kapta nevét. A mai Szabadság tér és a Kossuth utca eleje volt a Sóház utca, a Széchenyi utca eleje Kapitányház utca, a Felszabadulás utca a Vármegyeház utca, a Gőzmalom utca 10 Inczefi Géza 1970.163. 11 Makó városában levő egész házi udvaroknak felmérése. Csongrád megyei Levéltár Csanádi püspökség makói uradalma. Összeírások 77. Másodpéldánya József Attila Múzeum gyűjteményében. 12 Géczi Lajos 1984. 250. 222