A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó úrbéri térképei

tünteti. Piros folttal berajzolta a csókási, a rákosi és dali templomot. Szentmiklóst és Tompost csak felirat jelzi. Ekkorra a Makó határában elpusztult falvak már beolvadtak a város területébe, de Vertics József a térkép címében is érzékelteti az együvétartozás mértékét. Szorosan beolvadt Szentló'rinc, Szentmiklós, Tömpös, Lele, ezeket telkeknek (diverticulum) mondja, lazább a kapcsolat a pusztákkal (praedium): Csókás, Dál, Igács, Kopáncs, Rákos. A szántóterület különböző párhuzamos vonalkázása (sraffozása) is tükrözi a pusztává vált települések egykori kiterjedését. Utak: Via Segediensis, Via ex Vásárhely, Via ex Komlós, Via Batonyam ducens, Via ex Nagy-Lak aut Batonya, Via Palota ducens, Via Apádfalviensis. A földeáki (Óföldeák) utat nem feliratozza. A Rácz utat Vásárhely—Nagylak—Battonyai útnak nevezi. Vertics József útkorrekciókat is tervezett, néhány esetben a régi út mellett meghúzta a kiegyenesített utat is. A dűló'utak szabályosságukkal mérnöki kiosztásra utalnak, az általában legyezőszerűen futó utak képzeletbeli centruma a város. Ha az utak mérnöki kiosztása a hagyomány elvén alapult, valószínűnek látszik, hogy a középkorban Makó határa a Rácz útig nyúlt. A város határa nem szűkölködik különböző objektumokban. Csárdák: a réti, igási, lesgödöri és rákosi. A térkép távlati rajzaiból kitűnik, hogy a Komlós alatti lesgödöri csárda lehetett a legnagyobb, ezen öt ablakot tüntet fel. A haszonbérleti díjból viszont következtethetünk a csárdák forgalmára. 1800-ban a réti csárda évi haszonbérleti díja 326 forint volt, a rákosié 211, az igásié 200, a lesgödörié 127, az időközben létesült dalié 180. A Kálváriát három kereszttel jelzi, az Ószegedi útnál feltünteti a (Szent Rozália) kápolnát, Margitánál a kivégzőhelyet (Patibutum), Kakásnál a fehérházat és Vetyeháton a nagy fát.

6 Csókás és Igás határában tünteti fel a Meta Antiqua-t. Vertics József munkáját dicséri, hogy gondosan berajzolta a tanyákat is. A külső legelőn egyetlen szállást sem jelöl, a rideg állattartás pásztorai nem állandó építményeket használtak. A város mindkét szántóföldi övezetében — a Szállásföldeken és az Ugar területén — számos tanya létesült már. A szakaszok leírása a szállások között 252 numerizált házat említ, Vertics térképén 338 szerepel. Ebből a Szállásföldön 239, Ugaron 96, Ugarszélen 3 volt. A térkép a művelési ágakra, a mezőgazdaság differenciáltságára is utal. A város körül terültek el a szőlők és a veteményeskertek. Az előbbi 672, az utóbbi 46 jugerumnyi volt. A fagopiretum csak nevében volt kenderföld, valójában mind a hat különböző táblán — amely összesen 355 jugerumot tett ki — kizárólag kukoricát termeltek. A czirok-méhesi, ürmösháti, korróháti, gencsháti, nagyielei, kislelei, kingéczi, panaháti és sírhegyi dohánykertészek 469 jugerumot bírtak. A város szentlőrinci és zugolyi erdeje 168 holdat tett ki, az uraságé Szentlőrincen, a Halastónál és Nagykákásnál 161, a Maroson túl 140 holdat. A Makai réten (Nagygyűrűs, Kisgyűrűs, Darabhát, Mogyoróshát, Kölestó környéke, Hajdova, Kálóra mellett) levő kaszálók kiterjedése 196 jugerum, a város kaszálói az igási és rákosi csárdánál, a zugolyi erdőnél, Lues on és Kollárháton 406 hold. A gazdasági övezetek közül a belső legelő 8334, a külső 13 888 holdat tett ki. Az utóbbiból a Göböly járás — ahol a hízásra fogott ökröket tartották — 1939 jugerum volt. A külső legelőn a jószágok terelése utcák, városrészek szerint történt, ezért szerepel a térképen a Bujáki, a Hold, a Nagy és a Temető utca kútja. Az Ugar két részből állt : a régi területből (Agri pro Arvis destinali) és az új osztásból (Arvum Modernum Agri), területe 1498 hold. A szállás vagy tanyaföldek 31 728 holdat tettek ki. A térkép megrajzolását követően, 1779-ben felmérési összesítőt is készített Vertics József Makó város területéről. 6 Makó az első felszabadult magyar város. 1974. XVII. 217