A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Néprajz - Fejér Gábor: A makói állóorsós borsajtó
adja át. A sajtolás előrehaladtával, ahogyan a nyomógerenda belesüllyed a kosárba, változó hosszúságú nyomódúcok (2. rajz 2.26—2.27, VII. tábla) közbeiktatása válik szükségessé. A nyomógerenda nyomását a kosárba helyezett összezúzott szőlőre a nyomólap (2. rajz 2.24, VII. tábla) közvetíti. A szőlőlé a kosár oldaldeszkáinak függőleges résein át a kosár körül kiképzett háromszög szelvényű árokba gyűlik, ahonnan a talpba fúrt kiömlő nyíláson át az odakészített tárolóedénybe csorog 49 . A borkészítés technológiája a szőlő összezúzásával kezdődött, majd az összezúzott szőlőt a sajtó kosarába öntötték, végül megtörtént a sajtolás a leírt módon. A sajtó ismertetett szerkezeti elemei oldható kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Összerakásukat az egyes elemekre vésett számok segítségével lehetett elvégezni. (A talp „1" jelzetű csapréséhez az „1" jelű oldal gerenda, és az ugyancsak „1" jelzésű ék csatlakozott.) Tüzetes vizsgálattal a borsajtó készítésére vonatkozó megállapítások is nyerhetők. Talp (I. tábla). Négy becsapolt lábon álló elszedett, négyszög keresztmetszetű darab, sarkai lekerekítettek. Rövidebb végein találhatók az oldalgerenda csapját befogadó csaprések. A csap felfekvő felületein két helyen vékonyka falemezzel és fémlappal az oldalgerendák szintezését kívánták biztosítani. Felső síkján körbefutó négyszög szelvényű árok szolgál a kosár oldaldeszkáinak befogadására, azon kívül pedig egy ugyancsak körbefutó háromszög szelvényű árok a szőlőlé összegyűjtésére. A köré szegezett lécecske a befogadóképességét növeli. A must a hosszanti oldalon elhelyezett furaton távozhat innen, lecsordulását a talpra szegezett rézlemez segíti elő. A lét összegyűjtő árok a kifolyónyílás felé lejt. A talp anyaga tölgy. A belet tartalmazza, repedt, erősen vetemedett. Három egykorú lába négyszög szelvényű. Ezek anyaga szintén tölgy, a belet nem tartalmazzák. A negyedik láb szembetűnő pótlás kérgezett gömbfa, a belet tartalmazza, erősen szúette, anyaga meghatározatlan. A lábak rögzítéséhez ragasztóanyagot nem vettek igénybe. Az élszedés alkatrész állapotban került a talpra. A tárgyon az alábbi szerszámok és műveletek nyomai figyelhetők meg. Fúrás a kifolyónyílás elkészítésénél. Fűrész használata az eredeti lábak oldallapján, és valamennyi láb véglevágásán. Bárdolás nyoma a talp alsó síkján, és véső nyoma a lábak csapfészkén, valamint a talp csaprésének alján. Oldalgerenda (II. tábla). A csonakúp alakú elszedett oszlop csapja egyenes hasáb, a vége lekerekített. A csapon az ék számára négyszögletes áttörés található. Az oszlop besüllyesztve foglalja magába a nyomóorsót, és az elszedett lekerekített végű keresztgerendát. A keresztgerendán a kosárrögzítő gerendát befogadó csaprést készítettek. A fa anyaga tölgy. A belet nem tartalmazza, de göcsös, így repedezett. A fém elemek anyaga acél. A keresztgerenda az oszlophoz lapolással csatlakozik, a kötést facsavar erősíti. A nyomóorsót alsó végén átmenő fémcsavaros kötés rögzíti, az oszlop végén pedig csavarkötésű fémkengyel. Az oszlop két párhuzamos lapján l-l acéllemez helyezkedik el, melyet átmenő kapupánt csavar és facsavarok rögzítenek. Funkciója ismeretlen. A keresztgerenda és a nyomóorsó egymáshoz viszonyított helyzete arról árulkodik, hogy összeszereléskor először a nyomóorsót illesztették a helyére. Az élszedések szerelés előtt kerültek a szerkezeti elemekre. 49 Az érintett gazdaságban vájdlingot vettek igénybe erre a célra. 196