A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón
Hoffer Lipót jelentése alapján dr. Fodor János városi tisztiorvos egy kibocsátandó óvó rendszabály tervezetet dolgozott ki, amelyet a városban működő többi orvos javaslataival kiegészítette. 94 Ez az óvó rendszabály 1890. április 15-én Meskó Sándor alispán körrendeleteként látott napvilágot. A Makón dolgozó 19 bábát Major Miklós polgármester május 23-án összehívta, ahol a rendeletet ismertette. 95 A rendszabály kimondja az 1889-es országos rendelet részletes ismertetését, amely elsősorban a szülés körül kialakítandó higiéniai előírások szigorú betartását írja elő. A jobb és hatásosabb ellenőrzés érdekében a szülések jegyzőkönyvét pontosan kell vezetni, amelyet a felettes hatóságnak havonta egyszer be kell mutatni. A hatósági orvos köteles évente kétszer a körzetéhez tartozó bábákat ellenőrizni. A rendszabály megtiltja a szülésznőknek a gyógyítást és a kuruzslást, különösen a mesterséges korai szülés (abortus) előidézését. A halottkémnek a gyanús jelentenie kell. 96 A bábák ügyének rendezése 1894-ben folytatódott. A város képviselő-testülete november 14-én tartott rendes havi ülésén elfogadta a hatósági és a magánszülésznők fizetését rendező díjszabást. 97 A szabályrendelet kimondja, hogy minden bába, aki a városban akarja hivatását gyakorolni, oklevelét köteles Makó város polgármesteri hivatalánál bemutatni, ahol megkapja a vezetendő szülésznői könyvet. Fizetésüket a következőképpen határozták meg : — minden szülésznő a szülésnél való segédkezésért és az azt követő 7 napon át való egyszeri látogatásért a város belterületén 3 frt-t, külterületén 4frt-t kérhet; — minden ezen túl levő látogatás alkalmával a belterületen 30 korona díjat kérhet. Kimondja a szabályrendelet, hogy minden szülésznő, ha hívják, köteles a szülő nőnél megjelenni. Városi szülésznők a teljesen vagyontalanokat ingyen kötelesek ellátni. A városon kívül eső területekre csak akkor köteles a szülésznő elmenni, ha érte kocsit küldenek. Az 1890-es rendszabály és az 1894-es szabályrendelet hosszú ideig meghatározta és a lehetőséghez képest egységessé tette a Makón dolgozó szülésznők munkáját és díjazását. Városi bábák ügye, 1890 Az 1871-ben bevezetett városi bábák alkalmazásakor 4 volt a város pénztárából fizetett bábák száma. Ez nem maradt meg ennyinek. 1890-ben az egészségügyi bizottság ülésén úgy merült fel a kérdés, hogy még egy, harmadik városi szülésznői állás bevezetése szükséges. Eddigi kutatásaim alapján 1877-ig biztosan visszavezethető a 4 városi bába alkalmazása. Nem sikerült megállapítani, hogy mikor és milyen körülmények között csökkent le ez a szám az eredeti 4-ről 2-re. A városi bábák fizetésének nyilvántartásából tudjuk, hogy 1883-ban már csak két személy kapott 50—50 frt-t, ugyanígy 1884-ben és 1885-ben is. Az egészségügyi bizottság ülésén (szeptember 20-án) ismét dr. Hoffer Lipót volt a probléma felvetője. Elmondta, hogy Újvárosnak, a város legszegényebb sorsú lakóinak rossz az egészségügyi ellátása. Mivel sem a városi orvos, sem a városi szü94 Uo. 95 Uo. 96 Uo. 97 József Attila Múzeum Adattára 257. 164
