A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón
Harc a kontárbábák működése ellen (1877—1880) Az 1876-os közegészségügyi törvény szigorú utasítást adott ki, hogy csak okleveles bába gyakorolhatja munkáját. Makón már a korábbi években is sokat tettek a kontárbábák működése ellen. A törvény végrehajtásának szellemében fokozottan igyekeztek visszaszorítani a nagyszámú kontárbába működését. 1877. július 6-án tartott közegészségügyi bizottsági ülésen Csécsi Miklós bizottsági tag szólt a nagyszámú kontárbába munkájának megakadályozásáról: „...mivel szomorúan tapasztalható, hogy a nagy többség által ezek vétetvén igénybe; az anya nyomorítás és gyermek elvesztéseket a bábák tudatlanságában véli rejleni." 68 Horváth István bizottsági tag szerint a tudatlanság mellett súlyosbító körülmény, hogy a legnagyobb betegeknél babonás eljárásokat is alkalmaznak, amelyek bűnös kimenetelt eredményeznek. Az ülés határozata szerint: „minden kontár bába ki működési jogosultságát beigazolni képes nem leend, eltiltatik, esetleg szigorúan bírságoltatik." A városi egészségügyi bizottság javaslatára több intézkedés is született. Pozsonyi Ferenc polgármester utasítására október 21-én dobszóval kihirdették a városban a határozatot. November 5-én körlevelet küldött a város lelkészi hivatalainak (6. kép) hogy ők is segítsenek, a hirdetményt (7. kép) a szószékről tegyék közzé. A keresztéléseknél kísérjék figyelemmel, hogy ki volt a bába. Ha kontárbábákkal találkoznak, kötelességük jelenteni. 69 A legismertebb kontárbábák nevét lakhelyük megjelölésével szintén kihirdették. (8. kép) A kontárbábák közül többen röviddel a hirdetés után megszerezték oklevelüket. Mivel több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek, feltételezésem szerint ezt különösebb eró'feszítés nélkül tették meg. így pl. az újvárosi Hős Erzsébet Nagyváradon, Dégi Pálné ( = Dégi Mária) Budapesten már 1877-ben diplomázott. 70 Mások nem törekedtek az oklevél megszerzésére. A kontárbábák egy kisebb csoportja csak többszöri büntetés után látta be, hogy szükséges a bábaképző' tanfolyam elvégzése. (Pl. Kakusziné, Klimanné) Az egészségügyi bizottságnak újabb ülésén, 1879. március 31-én ismét határozata született arról, hogy a lelkészeknek kötelessége jelenteni, ha keresztelőnél kontárbába működne közre. 71 Mindez jelzi, hogy az 1877-es intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, a szakképzetlen bábák tovább is dolgoztak. A törvényes előírás szerint mindenkinek, akinek tudomása volt a kontárbába munkájáról, kötelesség szerint jelentenie kellett az illetékes első fokú törvényhatóságnak, ami Makón a polgármesteri hivatal volt. Büntetést szabtak ki a bábára, de a hívó félre is. Pénzbírság esetében a kiszabott díjat a városi pénztárba kellett befizetni, amit a szegények javára használtak fel. 72 Visszaélésre adott alkalmat az a szokás, hogy az okleveles bába segédet alkalmazott szakképzetlen bába személyében. Erről igazolást is adott ki. (9. kép) Ez a munka nem jogosította föl a kontárbábát arra, hogy szüléseket vezessen le, esetleg önállóan lássa el a gyermekágyast vagy az újszülöttet. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy szülések ideje alatt egyedül volt a beteg asszonynál. A kontárbábák között olyan is akadt, aki nyíltan vállalta tevékenységét, „...mert az ő adóját nem fizeti senki aki elakarja tiltani adjon neki kenyeret." 73 68 MVL Polgármesteri Hivatal iratai (továbbiakban PHI) Közegészségügyi bizottságának jegyzőkönyve 69 MVL PHI 6225/1877 70 CsMLmtfi 1883. 71 Szt. István Plébánia Levéltára 1879. 46. cs. 1/46. 72 MVL PHI 230/879. 73 Uo. 154
