A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Régészet - Vörös Gabriella: Késő szarmata edénylelet Kiskundorozsma-Kistemplomtanya lelőhelyről

Késő szarmata edénylelet Kiskundorozsma­Kistemplomtanya lelőhelyről VÖRÖS GABRIELLA (Szentes, Koszta Jószef Múzeum) 1930-ban Hock Lajos dorozsmai tanító hat edényből álló leletegyüttest — két tálat, fazekat, bögrét és két tálkát — adományozott a szegedi múzeumnak. Az edények előkerülésük után nem sokkal elveszítették összetartozásukat, lega­lábbis erre vall, hogy a hat edényt mindezidáig nem közölték le együtt. Míg a lelet­együttes legszebb, legjellegzetesebb darabjai többször is szerepeltek publikációkban és hivatkozásokban, a többiről még említés sem történt. A több mint félévszázada elő­került leletegyüttes darabjait most hiánytalanul sikerült beazonosítanunk, közre­adásukat egyfelől tehát a teljesség lehetősége indokolja.* A kiegészült leletegyüttes jól reprezentálja a késő szarmata települések edénykészletének legjellemzőbb vonásait. Bízunk abban, hogy közreadása — ha szerény módon és formában is — hozzájárulhat a korszak jobb megismeréséhez. Á leletek előkerülési körülményei és későbbi sorsa Az adományozó, Hock Lajos a lelőhelyre és a leletkörülményekre vonatkozó adatait az akkori szegedi múzeumigazgató, Móra Ferenc feljegyzései őrizték meg. 1 A leletegyüttes Móránál a „Dor/A" jelzetet kapta. A jelzet első tagja a Dorozsma helynév rövidítése, az „A" pedig a lelőhely községen belüli megkülönböztető betű­jele. A részletes leírásban a „Kiskundorozsma — Zádori Fekete-féle ház építésénél talált leletek" pontos helymegjelölés szerepel. A ház, amelynek építése közben a lele­tek előkerültek, jelenleg Bordány község belterületén, a Kossuth utca 15. számú telken áll. 2 (1. kép) Az edények előkerülési körülményeiről sajnos nem sokat tudunk. Csak az a bizonyos, hogy két méter mélységben kerültek elő, a ház alapjának ásása közben. „Állítólag se csont, se hamu, se más régészeti lelet nem volt." 3 Móra kiment a hely­színre, de már csak a ház kész pincéjét nézhette meg. Semmi sem utal arra, hogy utána bármikor hitelesítő ásatást végzett volna a lelőhelyen, vagy közvetlen környékén. A találók feltehetően azért figyeltek fel a leletekre, mert az ásó teljesen ép edényeket fordított ki, és valószínűleg ezért kerülhettek a leletek végül a múzeumba. Nem tud­* (Sajnos azonban az egyik közölt tál időközben elveszett, így az edénylelet mégsem teljes!) 1 MFMRég. Ad.: 478—78. 2 Kürti Béla 1976/77. 18. 38. jegyzet. Kistemplomtanya 1950-ben vált Bordány néven önálló községgé. 3 A feljegyzés leközölve: Kürti i. m. 18. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom