A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

1933 A jómódú gazdák megelégedettségük, elbizakodottságuk miatt mellőzték a gazdakört. A kisgazdák a bizonytalan gazdaságpolitikát érezték a kormánypárt hangzatos politikája és célkitűzései mögött, ezért maradtak távol a gyűlésektől. A gazdakör történetében először az egyesület élére helybeli szakember került, Kamenszky Béla személyében. A megtárgyalandó ügyek között gyakran szerepelt a gazdakörből való kilépés bejelentése. A Szegedi Gazdasági Egyesület hatékonyabb irányítással igyekezett összehangolni a Szeged környéki gazdakörök tevékenységét. A szakelőadásokat követő közös ebédek, a gazdasági szerek ajánlása, országos mezőgazdasági kiállítások (kedvezményes utazás) megtekintésének szervezései már kis ösztönző erőnek hatottak. A vezetőség erejét lekötötték a helyi ünnepélyek szervezései és lebonyolítási munkálatai (nemzeti ünnep, vallásos ünnepek, arató-ünnepség). Gyakran kellett jelentéseket írni a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamarának, a Népművelési Bizottságnak a könyvtár állapotáról, forgalmáról, Szeged város polgármesteréhez, aki főleg szociális adatok iránt érdeklődött, a Szegedi Árvaszéknek, ahonnan az állami menhelybe be nem utalható gyermekek segélyezéséről tudakozódtak. A gazdakör a következő vezetőséget választotta. Elnök: Kamenszky Béla Alelnök: Vetró József Gazda: Báló István Ügyész: dr. Fráter Zoltán Jegyző: Miklós Sándor Pénztáros: ifj. Frányó János Könyvtáros : Szabó János Ellenőrök : Bodó László és Kátai András Zászlósok: Rácz János és Tóth M. István Választmányi tagok: Báló Ferenc, Bárkányi Ferenc, dr. Béczy Béla, Bérczy István, Frank István, id. Frányó János, Hegedűs Ferdinánd, Katona György, Kónya István, Kriszt József, Kúp Béla, Kopasz Mihály, vitéz Molnár Lajos, Molnár József, Nagy Sándor, Ökrös Gyula, Simsay István, dr. Szakács József, Szkála Andor, Rovó István, Ördög Ferenc, Virág Vince, Wagner Adolf, Wöller György. 1934 Két közgyűlésen és öt választmányi gyűlésen 29 ügyirat tárgyát beszélték meg a gazdák. Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg 1848. március 15-re. Virág Vince plébános tartott ünnepi beszédet. Péter—Pál napján az aratóünnepély programja 3 részből állt. Búzás kocsival arató lányok és legények kíséretében felvonult a gazdakör tagsága a templom elé, ahol a plébános beszéde után áldást osztott az új termésre és a hívekre. Több szavalat után visszavonultak a kör helyiségébe, ahol az arató lányok és legények között díjakat osztottak ki. Délután a ligetben folytatódott a népünnepély, majd este gazdabál kezdődött. Az év folyamán Szabó János tag irányításával, a gazdakör keretében, több igen jól sikerült műkedvelő színielőadás került bemutatásra. A taglétszám 63-ra csökkent, ebből 10 városi volt. Szomorúan állapították meg, ha a létszám így csökken, akkor az a veszély fenyeget, hogy a gazdakör önmagától megszűnik. A pénztári napló szerint a bevétel: 214 pengő 33 fillér a kiadás: 209 pengő 21 fillér volt. Kifizetetlen maradt a korábbi évekből visszamaradottakkal együtt 21 tagdíj nyugta. Szabó János könyvtáros jelentése szerint a könyvtár állománya 427 kötet volt. A könyvtár fogalma: olvasásra 968 esetben kölcsönöztek könyvet, ami régóta nem fordult elő. A könyvtárórákat minden vasárnap délelőtt pontosan megtartották. Ajándékozás folytán 23 kötet könyvvel gyarapodott az állomány. 248