A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

ter és dr. Kószó István belügyi államtitkár, képviselő, aki ismertette az akkori politikai helyzetet. A könyvtár 375 kötetéből 15 tag 65 kötet könyvet kölcsönzött. A kör pénztára túlkiadás miatt üres volt. Ennek okát a folyton emelkedő árakban látták. Az elnök kérte a körtagokat, hogy ajándékozásaikkal gyarapítsák a gazdakör könyvtárát, mert a nehéz pénzügyi viszonyok között újabb könyvek beszerzése lehetetlen. Részletesen beszélt a szociáldemokráciáról, a keresztény nemzeti összetartozásról, s elvárta a körtagok jóindulatát az egyesületi élet egyre nehezedő munkájához. 1924 Szaporodtak a politikai célzatú előadások. A „keresztény magyar" érzésre hivatkoztak. Gyakran emlegették az ezeréves határok szükségességét. A gazdasági helyzet s vele együtt a pénz értéke romlott. Egy budapesti fa- és szénkereskedő ajánlatot tett, mely szerint 9,5 q búzáért 100 q szenet, 13,5 q búzáért 100 q I. rendű hasábfát küld, de a gabonát csak augusztus 15, tehát a cséplés után szállítanák. Az elnök kijelentette, hogy a kör ügyeinek további vitelét a tagok részvétlensége miatt nem vállalja. Közölte, hogy a vonzóbb előadások, ünnepélyek és kiállítások alkalmával elkerülhetetlenül szükséges reprezentálást a nehéz viszonyok miatt a sajátjából fedezni képtelen. Az egyesület működését megbénítja a tagok közömbössége. Sajnálattal, de kérte a választmányt, hogy gondoskodjanak más vezetőről. A szegedi áruvásáron és kiállításon dr. Fráter Zoltán borával, Báló Ferenc terményeivel, gyümölcseivel és füzéres paprikájával aranyérmet nyert. Báló Ferenc indítványozta, hogy Szatymaz hősi halottainak emlékét méltóképpen örökítsék meg. Ő maga, aki átélte a borzalmakat, nagyobb összeget ajánlott fel és gyüjtőivet kért, hogy gyűjthessen e célra. 1925 Zsák József meghajlott a közóhaj előtt, továbbra is vállalta az egyesület vezetését. Dr. Fráter Zoltán Szatymaz és környéke lakóinak régi kívánságát ismertette a közgyűléssel: létesítsenek plébániát Szatymazon. Indokait a következőkben vázolta: 1) Maga a templom annak a földdarabnak a tőszomszédságában épült fel, amelynek többi része Szeged város tulajdona (park és környéke). A templom mellett tehát városi területen építhető fel a plébánia-lak. 2) Kedves plébánosunk meghalt. Most a legalkalmasabb a felsőközponti plébánia területének kettéválasztása, mert senki érdekeit nem sérti, ha ezt az alkalmat elszalasztják, évtizedekig várhatnak rá. 3) A nehéz gazdasági viszonyok mellett elsősorban a helybeliek kötelessége, hogy anyagi lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a plébánia létesítéséhez. A szükséges fuvart és vályogot a szatymaziaknak kell biztosítani. A közgyűlés tagjai egyhangú lelkesedéssel vállalták a feladatokat. 25 millió korona, sok napi fuvar és szakmunka felajánlása történt meg. Hamarosan küldöttség kereste fel a polgármestert, Szeged főpapját (aki felsőközpont plébánosaként ismerte a szatymaziakat), a főispánt és az egyházmegye püspökét, hogy támogassák a plébánia létesítését. Az utóbbi két évben alig hangzott el előadás, vita mezőgazdasági kérdésekről. A tanfelügyelő a szabadkőművességről, a szociáldemokrácia térhódításáról fejtette ki véleményét. Kukay József posta főtiszt a kettős és hármas motoreke hasznosságáról szólt. Bizonyította, hogy a legkisebb földet is meg lehet vele szántani anélkül, hogy a legcsekélyebb eleven föld maradna felszántatlanul, azonkívül mélyszántással a többtermelést is lehet segíteni. 240