A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle

Méltóságos dr. Dézsi Lajos úrnak, Budapest E Lantos által kívánt találkozás valószínűleg létre is jött. Öt nappal később, a Világ 1924. január 22-i számában — talán Supka Géza révén — mindenesetre már nyilvánosságra hozták a Magyar Bibliofil Szemle megindításának tervét: „Előkelő kiállítású, korlátolt példányszámú, de tartalmában is komoly értékű folyóirat első száma indul el a napokban. Ez a folyóirat, Dézsi Lajos dr. szegedi egyetemi tanár szerkesztésében méltóan fogja a külföld felé is a magyar kultúrát képviselni ; a határokon belül pedig hiányt pótol, mert a könyvgyűjtés, a könyvművészet és minden a szép könyv körül kialakult művészi ipar és kultúrhistóriai kutatás ebben a folyóiratban talál majd otthonra.'"

9 Ekkor az első szám anyaga már nagyjából-egészéből együtt volt; a kommüniké megfogalmazója már az első szám tartalmát is ismerte: „A folyóirat első cikke a legérdemesebb magyar bibliografus-könyvgyűjtő, Apponyi Sándor gróf könyvtárát ismerteti, amelynek Hungaricum-anyaga világhírre vitte a régi magyar könyv jó nevét. Végh Gyula, az Orsz. Iparművészeti Múzeum igazgatója régi magyar nyomdajelvényeket ismertet egy alapvető tanulmányában; Fógel József dr. pedig, az Akadémia könyvtárosa, feltűnést keltő munkálatában, a bécsi nemzeti könyvtárban őrzött, eddig ismeretlen Corvinákat mutat be. Márki Sándor dr. egy ötven év előtti magyar bibliofil folyóirat változó sorsát eleveníti fel; Dézsi Lajos pedig mintaértékű kutatással a középkori magyar haláltánc emlékeit gyűjti fel. A Magyar Bibliophil Társaság hírei, könyvtári séták és gazdag szakrovat teljesítik ki a folyóiratot, amely negyedévenként négy ívnyi terjedelemben, a Kner-officina nyomásával és a Lantos Rt. könyvesboltjának kiadásában fog megjelenni."

10 Szerkesztői elképzeléseit, programját maga Dézsi csak január 24-én „véglegesítette", az első szám elé írott szerkesztői beköszöntőjében. Ebből kitetszik, két feladatnak — egy szaktudományosnak s egy művelődésinek — kívánt egyszerre megfelelni. „A Magyar Bibliofil Szemle maga elé tűzött céljai : 1.) hogy összegyűjtse a magyar könyvszeretet oly sok, művelődéstörténeti szempontból oly becses emlékeit; ismertesse a régi magyar bibliofileket, a ritka műveket, a könyvművészet és művészi könyvkötészetet; 2.) kapcsolatot teremtsen a mai bibliofilek, bibliofil gyűjtők és kiadók között; teret nyújtson eszméik kifejezésére, bibliofil kérdések, irányok megvitatására; azonkívül tájékoztasson a külföldi bibliofilia eseményeiről, irányairól s ezzel kapcsolatot teremtsen a magyar és külföldi bibliofilek között."

11 Az első szám nyomdai szedése február 14-re lett készen; Dézsi a Lantos cégtől ekkor kapta meg a korrektúrát.

12 Ekkor derült ki az is, hogy az anyag kevés, újabb kéziratok is kellenek : „Van szerencsénk tisztelettel megküldeni a bibliofil szemle első számának korrektúráját — írta ekkor Lantos Dézsinek —. Tisztelettel kérjük, hogy ma délután b. látogatásával szerencséltessen meg, mivel egy pár dolgot szeretnénk megbeszélni. Mint látni fogja Méltóságos Uram az eddig átadott kézirat csak két és egynegyed ívet tesz ki, s így gondoskodni kell megfelelő kéziratról." A hiányt enyhítendő, Lantos megküldte Dézsinek egyik munkatársa, Braun Róbert könyvtörténeti cikkét is ; ez azután a lapban meg is jelent.

13 9 Magyar Bibliofil Szemle. Világ, 1924. jan. 22. 7. 10 Uo. 11 Magyar Bibliofil Szemle, 1924. 1. sz. 3. 12 Lantos — Dézsihez, 1924. febr. 14. 13 Uo. 351