A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle

leti,.árukapcsolásnak" köszönhette. Lantos Adolf (1875—1942), a két világháború közötti magyar könyvkereskedelem e nagy tudású s ugyanakkor különlegesen jó üzleti érzékű alakja

6 ugyanis a húszas évek elsó' felében igen aktív üzleti politikába kezdett. Cége, a Lantos Rt. néven működó' antikvárium és könyvkereskedés számára ekkor, többek közt, megnyerte munkatársul Braun Róbertet, Supka Gézát, majd — e személyi eró'södéssel párhuzamosan — kiterjesztette vállalkozása kereteit. Könyvkiadásba kezdett, könyvművészeti s egyéb kiállításokat rendezett, só't neves eló'adók (pl. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső', Tóth Árpád) fölvonultatásával 1923 és 25 közt tulajdonképpen egy érdekes irodalmi műhelyt (klubot) is teremtett könyvkereskedése köré. Ezt természetesen nem altruizmusból tette; tevékenységét a jó s eló're gondolkodó üzletember számításai irányították. A rendszeres — magas színvonalú — irodalmi programokkal ugyanis egy potenciális vásárlóközönséget is maga köré gyűjtött s így az ún. mennyiségi könyvvásárlás jelentékeny visszaesését a minőségi vásárlás előtérbe helyezésével némileg ellensúlyozni tudta. Nem véletlen, hogy közönségkapcsolatai szélesedtével 1923 őszén újabb vállalkozásba is kezdett: könyv-, kézirat- és metszetaukcióra kért s kapott engedélyt. Az aukciókat 1923 őszén, majd 1924-ben (utóbb még többször) meg is rendezte, jelentékeny üzleti sikerrel. S itt eljutunk a Magyar Bibliofil Szemléhez; az aukció-jog megszerzésének ugyanis ára volt, a művelődési kormányzat — föltételként — egy könyvművészeti folyóirat kiadására kötelezte a Lantos Rt-t. Ez a — kényszerből megindított — folyóirat lett a Magyar Bibliofil Szemle.

7 A műveló'dési kormányzat az aukció-jog fejében természetesen azt is kikötötte, hogy e megindítandó folyóirat mind belsó' tartalmában, mind nyomdai kiállításában színvonalas, igényes legyen. Az évente négyszer, számonként 4 íven megjelenő' lap nyomdai előállítója minden bizonnyal ezért lett a gyomai Kner-nyomda (már akkor is az egyik legszebben dolgozó, könyvmúvészi igényeket is kielégítő nyomdánk), szerkesztője pedig a pályája (helyesebben : elismertsége) tetőpontján lévő akadémikus : Dézsi Lajos. 3. A folyóirat előállításával és szerkesztésével kapcsolatos tárgyalások menetét nem ismerjük. Nincs adatunk a kiadás anyagi hátteréről, a kiadó és a szerkesztő, ill. a kiadó és a nyomda közötti megállapodásokról sem. Dézsi és a Lantos Rt., ill a Magyar Bibliofil Szemle kapcsolatáról az első fönnmaradt adat 1924 január közepéről való, ám akkor — kikövetkeztethetően — a szerkesztés már régóta folyt, sőt valószínűleg a kézirat is a nyomdában volt. Lantos Adolf Dézsihez írott levele ezért, föltehetőleg, csak az utolsó részletkérdésekben való megegyezést dokumentálja :

8 Budapest, 1924. január 17. Méltóságos Uram! Nagyon kérem, hogy levelem vétele után még ma délelőtt felkeresni szíveskedjék, amennyiben a délután folyamán hosszabb időre elutazom és elutazásom előtt szeretnék Méltóságoddal néhány szót beszélni. — Megtisztelő látogatását várva, vagyok teljes tisztelettel Lantos e Lantos Adolf s könyvkereskedése e rövid jellemzését saját — itt nem részletezhető forrásokra épülő — kutatásaim alapján adom. A Lantos Rt. történetének részletes kifejtése egy hosszabb tanulmány feladata. 7 [Supka Géza] s. g. : Magyar Bibliofil Szemle. Világ, 1924. márc. 25. 10. 8 Lantos Adolf levele, miként a többi, később idézett, ill. közölt levél is, a JATE Központi Könyvtára kézirattárában van; jelzete nincs. A következőkben ezért — mivel jelzetet úgysem adhatok — külön jegyzetekben nem hivatkozom erre az anyagra; minden levél értelemszerűen Dézsi itt őrzött hagyatékából való. 350