A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Az elnök javaslatára az Újpesti Vakok Intézete fenntartására 50 ezer koronát küldött a kör. Simsai István erkölcsnevelő előadását figyelemmel hallgatták. 1927 A gyér látogatottság miatt a közgyűlések helyett csak választmányi gyűlést tudtak tartani. Szepesy József szőlészeti-borászati felügyelő szólt több ízben a körtagokhoz a peronoszpóra pusztításáról, a gyümölcsfák kártevőiről, de felsorolta az ellenük való védekezés módozatait is. Dr. Fráter Zoltán javasolta, hogy a szőlő és borászati felügyelőség székhelyét Csongrádról Szegedre helyezzék át. A felügyelőség hatáskörébe tartozott Csongrád, Csanád, Torontál, Bács-Bodrog vármegyék megmaradt területe. A statisztika szerint a szőlőterületnek a fele szegedi földön volt, ezért itt igényelték leginkább a felügyelőség útmutatásait, tanácsait. Szepesy József gazdasági felügyelő kerületébe 81 község tartozott, de tapasztalatai szerint Szatymazon látta a legfejlettebb szőlő- és gyümölcskultúrát. Kiemelte a gazdák intenzív és áldozatkész foglalkozását a szőlőműveléssel. Ismertette a gazdasági helyzetet és a legfontosabb teendőket. Az 1926-os esztendőt a szőlő- és gyümölcstermesztést illetően igen gyengének említette. Panaszkodott a bor- és gyümölcskivitel visszaesése, a vegyszerek magas ára, a mezőgazdasági munkabérek magas szintje miatt. A peronoszpóra és szőlőmoly veszélyére ismételten figyelmeztetett. Az egységes, rendszeres és idejében történő védekezést ajánlotta. „Május elején meg kell kezdeni a permetezést és 2 hetenként végezni kell augusztus közepéig 1%-os bordói lével. Ha több meszet alkalmaznak, eredmény nem lesz, ha kevesebbet, leperzselik a lombozatot, ezért lakmusz papírral ellenőrizni kell a permetlé összetételét... Moly ellen a leghatásosabb, ha 1 kg rézgálicot feloldva 100 liter vízhez keverik, s hozzáadnak 15 dkg urániazöldet, s megfelelő meszet." Örömmel állapította meg, hogy Szatymazon az idejében történő kötözést, permetezést nem szorította háttérbe a burgonya, kukorica kapálása. 1928 A gazdakör javaslatára megkezdődött a plébánia melletti területen a gazdasági iskola építése. Az építés költségét a minisztérium fizette, a felszerelést, berendezést Szeged városának kellett biztosítani. Régi adósságot törlesztettek. Szegeden már 1887 októberében tanácsülési határozatot hoztak, hogy „Szatymazon, mint szőlészeti borászati és gyümölcsészeti központon", 10—15 holdnyi területen minta szőlőtelep és gyümölcsfaiskola létesüljön. Az I. világháború kitöréséig működött is a gazdakör védnöksége alatt. A Szatymazi Gazdakör megalakulásától kezdve a felnőtt gazdatársadalmat a környező vidéken mezőgazdasági elméleti és gyakorlati útbaigazításokkal ellátta. Gazdasági, de igen gyakran népművelési, oktató feladatokat is teljesített. Szeged külterületén, gazdasági okokból, tanyai mezőgazdasági központokat létesítettek nagy áldozatok révén. Szatymazon Szeged külterületének legrégibb egyesülete, a Szatymazi Gazdakör a lelkes gazdák önfeláldozó munkájával, önként és természetesenjött létre, s kialakult belőle egy olyan mezőgazdasági és kultúrközpont, mely sok tekintetben felülmúlta a mesterségesen kialakított tanyai központokat. 243