A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - †Szelesi Zoltán. Műgyűjtés Szegeden II.

venniök az évtizedes fenntartási költségeket, és azt, hogy nemzeti érdek volna együtt tartásuk."

28 Ha a helyi kortárs műgyűjtők tulajdonában lévő alkotásokról némi fogalmat kívánunk kelteni, úgy ki kell egészítenünk a Szegedi Műgyűjtó'k Klubja által az utóbbi évtizedben rendezett kiállításokon szereplő' műveket azokkal a műtárgyakkal, melyek többsége még nem került nyilvánosság elé. Mindezt természetesen—-mint az eddigiekben — ezúttal is csak érintőleges formában, abból a célból, hogy a szegedi műgyűjtés mai állapotát nagyjából rögzítsük. A sorrendiséget tekitve az alábbiakban elsőnek a helyi védett jellegű gyűjteményekről szólunk. A legnagyobb helyi kollekciónak, dr. Kovács József szegedi tanár gyűjteménye tekinthető. Példásan nyilvántartott anyagát — szakszerű adatokkal ellátva — pontos műtárgyjegyzékbe foglalta. A XIX—

XX. századi magyar mesterektől 125 festményt őriz. A szegedi képzőművészek régebbi és újabb munkáiból pedig 96 alkotást mondhat magáénak. A Nemzeti Galéria képviselője 1982-ben e gyűjteményben megejtett értékelésének eredményeként 55 művet javasolt védetté nyilvánításra,

29 melyekből — tájékoztató jelleggel — az alábbiakat említjük meg. A hazai mesterek művei közül : Barcsay Jenő: Utcarészlet; Czóbel Béla: Fotelban ülő lány; Endre Béla: Mártély; Frank Frigyes: Boldvai viskók; Gadányi Jenő: Dombos táj szénaboglyával; Kohán György: Holt-Tisza Mártélynál; Márffy Ödön: Műtermes önarckép; Molnár C. Pál: Sziklás táj legelésző állatokkal; Rudnay Gyula: Lovasok a domb mögött; Tornyai János: A két fehér; Tóth Menyhért: Virágcsendélet és Vaszary János: Szebeni táj с alkotásokat javasolták — többek között — védetté. A szegedi kötődésű művészek sorából: Balázs G. Árpád: Belgrádi szegény negyed; Cs. Joachim Ferenc: Oskola utca; Dinnyés Ferenc: Újszegedi parkrészlet; Dorogi Imre: Tiszakanyar; Erdélyi Mihály: Táj tanyával; Jánoska Tivadar: Önarckép II.; Károlyi Lajos: Tisza-part a híddal; Makk József: Falu télen; Nyilasy Sándor: Tápéi lányok a Tisza-partján; Süli András: Virágcsendélet; Szőri József : Enteriőr; Tóbiás György : Legelésző lovak és Vinkier László: Huszka bácsi с képe lett—egyebek mellett — védetté javasolva. Dr. Greguss Pál szegedi ny. egyetemi tanárnak 136 képből álló gyűjteménye van. Alkotásai főleg a XIX—

XX. századi magyar mesterekhez kötődnek. Ezen belül néhány régebbi helyi festő: Hódi Géza, Kacziány Ödön, Zombory Lajos és kilenc képpel Nyilasy Sándor van nála színvonalas művekkel képviselve. A hazai anyag mellett csekély számú külföldi régi mester vászna is található. A Nemzeti Galéria 1981-ben az alábbi 20 festményt nyilvánította védetté.

30 Alexics Stephan: Mestrovics Teréz arcképe; Csók István: Báthory Erzsébet (tanulmány), Sokác lányok; Glatz Oszkár: Buzsáki nó'i arckép, Dombos táj ; Ismeretlen XVIII. sz. művész: Kain és Ábel, Eszter kútja; Koszta József: Parasztlány; id. Marko Károly: Erdőrészlet, Erdőszélen; Mednyánszky László: Férfiképmás, Koritnyicai részlet; Nádler Róbert: Kikötőrészlet; Nyilasy Sándor: Kamaráserdő, Kapáló parasztok; Pataky László: Magyar huszárok hadgyakorlaton; Preller Friedrich: Hajótöröttek; Szüle Péter: Tere-fere; Vastagh Géza: A tehén, és Vöscher Leopold: Lombardiai táj с képek kerültek védettség alá. 28 Sinkó Katalin; Védett tárgyak. Magyarország, 1981/45. 27. 29 A Kovács-gyűjtemény védetté nyilvánítási javaslatánál az egységes szegedi kollekció összegyűjtését vették elsősorban pozitív jellegűnek. 30 Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti irattára. Iktató száma: 329/32/1982. 341