A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen

„Jóanyám adott is tésztát. — Na, ki tud szép kisgalambot csinálni?... jó vastagra nyújtottuk. Nagy csomót kötöttünk a tésztán, ez a vége lënnmaratt a deszkán, lenyomtam, ez lëtt a farka. A másik vége lëtt a nyaka mëg a feje... felül odanyomtunk két konkojmagot, e vót a szeme. Oszt, jaj, csőrit is, búbját is mekkentük hun zsírral, hun tojással. Szépen meksült a galamb." (Kátai Istvánné) A magnós gyűjtés szövegeiből részletek idézetként és szövegmutatványként is szerepelnek. Jelzik, hogy a népi kultúrának nemcsak tárgyi, szokásbeli, hanem nyelvi értékeit is meg kell őriznünk. Ezúton köszönöm meg Tálasi István néprajztudósnak és Nyíri Antal nyelvtörténésznek, hogy erre felhívták a figyelmemet, és hogy a téma feldolgozásában is számíthattam tanácsaikra. Adatközlők: Agócs Jánosné Fekete Nagy Rozália sz. 1902. kiséri katolikus, 30—70 holdat béreltek, műveltek; Csák Imréné Sárándi Borbála sz. 1917. felsőpárti református, apja már iparos volt; Csonka István sz. 1905. katolikus berki (Berek nevű határrész) szegényparaszt; Erdei Jánosné Szabó Margit sz. 1909. szülei tanyások voltak a szentesi határban, juhász feleségeként görögkeleti vallású lett; Erdőháti Nagy Antal sz. 1896. felsőpárti református középparaszt; Farkas Sándorné Molnár Eszter sz. 1920. nagyhegyi református kisparaszt és csúvár család leszármazottja, pékfeleség; Gránitz Imre sz. 1906. alsóréti kisparaszt, katolikus, a nagyapja még németnek tartotta magát; Ibolya Károlyné Kulcsár Klára 1900—1978. felsőpárti református nagygazda családban nőtt fel; Kátai Istvánné sz. 1893. a város Alsópárt nevű részén volt a városi házuk, Tésen volt a tanyájuk, katolikus; Nagy Bálintné Ladányi Rozália sz. 1902. a derekegyházi uradalomban nőtt fel, katolikus, férje szentesi református; Polgár József 1883—1982. Polgár Lajos sz. 1891. felsőpárti református kis-, középparaszt család. Szülei Felsőrét nevű határrészen vettek földet; Polgár Lajosné Király Teréz 1899—1982. református tanyás bérlők a szülei; Rúzs Molnár Lajos 1890—1981. református nagygazdák, a városi házuk a Felsőpárton volt. Rúzs Molnár Lajosné Rácz Erzsébet sz. 1901. szülei dónáti katolikus nagygazdák. Szél Imre, Szél Sándor 1901. Szél Sándorné 1903—1985. Felsőpárt nevű városrészhez kötődő református középparasztok; Szopka Mihályné Berezvai Rozália sz. 1930. kiséri katolikus kubikos család gyereke; Szűcs Imre 1916—1983. kiséri katolikus anyja és anyai nagyszülők házában nőtt fel; Nemes Sándorné Szűcs Margit a testvére; Szűcs Imréné Nyíri Julianna sz. 1921. a Felsőpárton református iparos szülők gyerekeként nőtt fel; Tárkány Szűcs Imréné Vajda Julianna sz. 1901. református nagygazda családban nőtt fel; Vajda Sándorné Kiss Julianna 1891—1979. református középparaszt. IRODALOM A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ) 1967 1. 1970 II. Bálint Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. MFMÉ 1976/77-2. Szeged Ecsedi István 1935 A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve Füsti Molnár Bálint 1969 Házasságkötés, lakodalmi szokások Szentesen. Kézirat. 13. 67