A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Fodor Ferenc: A napraforgó termesztése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson

mozgatták. Bácstopolyán a vánkos fái láncokkal helyettesítették. A sutúgerendákat két erős lánc segítségével a pallatban lévő kisgerendához függesztették.

9 A vámosoroszi szárazmalomban a prés csavarja függőlegesen állt, melyet a ráhúzófák segítségével szorítottak.

10 A mag előkészítésének folyamata hasonló volt, a munkafolyamatok és a szerkezetek megnevezése azonban különbözött. Vörsön (Veszprém megye) egy 1937-es feljegyzés szerint szójababból,

11 míg más vidékeken elsősorban tökmagból és ricáhól nyerték az olajat. A táplálkozásban az olaj igen fontos szerepet töltött be, ezért az olajütők száma és jelentősége igen nagy volt. Gyors pusztulásuk megnehezítette a kutatást, így minden dolgozat, amely a témához tartozó szűkös szakirodalmat kiegészíti, fontos lehet.* IRODALOM Bálint Sándor 1977 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976/77—2. Szeged Ecsedi István 1927 A kunsági olajütő. NÉ Budapest, 1—3. Kovács János 1901 Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged Lambrecht Kálmán 1915 A magyar malmok könyve. Budapest Nagy Gyula 1959 A vámosoroszi szárazmalom. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve II. Nyíregyháza, 129—147. Pongrácz Pál 1967 Régi malomépítészet. Budapest Selmeczi Kovács Attila 1970 A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969—70. Budapest Vajkai Aurél 1942 Olajütők Veszprém vármegyében. Ethn. Budapest, 113—123. 1975 Újabb adatok a bakonyi és Balaton melléki olajütőkhöz. Ethn. Budapest, 624—632. Zöldy Pál 1973 A sutú — olajütő, olajprés, olajmalom — Topolyán az 1900-as évek táján. Kézirat. Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattára Aubau und Anwendung von Sonnenblumen und Ölpressen in Csólyospálos Ferenc Fodor Die Sonnenblume (Helianthus annuus) wurde in unserem Gebiet, dem südöstlichen Teil des Kiskunság zur Zeit der Ansiedlungen um das Ende des vorigen Jahrhunderts einheimisch. Das in der Ernährung so wichtige Öl war auch hier unentbehrlich. Der erste Teil der Arbeit macht uns mit den Umständen des Anbaus dieser Pflanze bekannt. Die Armen säten nur soviel, wie sie Für die Herstellung der nötigen Ölmenge Brauchten. Die Sonnenblumenkerne wurden in der Ölpresse ausgeschlagen. Im zweiten Teil finden wir die Strukturbeschreibung der Ölpresse. Das Gebäude Bestand aus vier Räumlichkeiten. In dem ersten, dem runden Raum wurden die Kerne von der Schale getrennt und gemahlen. Im nächsten Raum wurde das Öl herausgeschlagen. Im letzten Raum bewahrte man das Heizungsmaterialauf und hier wurde auch geheizt. Die Vorbereitung der Kerne zum Pressen ist ein sehr komplizierter Vorgang. Dieser wird im dritten Teil dargestellt. Im letzten Teil werden die Anwendungsarten der Sonnenblumenstengel un des Sonnenöls vorgestellt. Heutzutage können sich an diese herkömmliche Herstellung des Öls nur nochdie Älteren erinnern, 8 Szeretnék köszönetet mondani Fodor Sándornak (1900), Fodor Ferencnek (1927) és Lajkó Kálmánnak (1902), akik visszaemlékezéseikkel segítették munkámat. 8 Zöldy P. 1973. 2. 10 Nagy Gy. Uo. 144. 11 Vajkai A. 1975. 626. 85