A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Régészet - D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai

0,19—0,20, vastagsága 0,05, a kövek hossza 0,31—0,20—0,12—0,15, vannak kerek téglák, a melyek az oszlopokhoz talapul alkalmaztattak" (50. o.) „Pusztaszeri rom, ápril. 30. 882. tégla 0,27—0,15—0,045, a fal magassága az oszlopoktól kezdve 6,90." Félköríves ablak rajzát közli méretekkel : „az ablaknak a földtől való távola 4,20, az ablakok távola 3,36, itt csak az ablak bal rámája van meg" (51. o.) „Kezdődött a munka szerdán későn délután emberrel (20), folytatva szombaton egész napon (23), vasárnap délelőtt (15). Eddig felfödve a templom legnagyobb része kivéve a szentélyt és a tornyok helyét, és a monostornak csak egy- másik kelet felé futó falait." (52. o.) „Id. Bonyháti Perczel úr volt... (olvashatatlan szavak), nála P. színezett rajzai 1858—59 közt — közié Hornyik. lap 49. A Hornyik nagy munkájában p. 91 ez áll

20 a külső terítvény hossza 24 öl, széles 16 öl, a templom hossza 12 öl, szélessége 8 öl, a templom az árkolathoz északon távolsága 4 öl, a monostor balra a templom szentélyétől 12 öl, hosszában és 6 öl szélességben mutatkozik." (53. o.) „Megfelel a kettős szűk falnak, egészen helyes. Kubikusokat fognak fogadni a törmeléket elhordani." (54. o.). A hagyatéki anyag Pusztaszerre vonatkozó irata: „Pusztaszeri puszta templom. Erről Czinár Monast I. 270.

21 lapon mondja: hogy a Tisza partján Szegedtől mintegy 4 mérföldnyire esik. Fennvannak most is a templom és a monostor düledékei azon apátságnak, mely a bencéseké volt és Zeer-Monostorának hívatott. Ajánlva volt a B. [Boldogságos] Szűznek. Görög térkép 35. sz."

22 (XVII. csomag 382/8. irat). Pusztaszer, Kápolnai-dűlő „Április 28-án, a Kápolnai dűlőn áll egy romdarab templomka és nyugati szöglete, a nyugati részének hossza 2,5, É-nak 1,7 m, lóhere tábla közti dombon 5—600 öl, Kápolna." Néhány vázlatot rajzol Rómer méretekkel és megjegyzi: „kettős párkány 0,05 és 01,05 kidőléssel, téglából áll 0,27—0,15—0,04, a téglák közti kőragasz 0,05, 0,06 ölnyi."

23 (44. Jkv. 43. o.) Dócz „1882 ápr. 28-án elmentünk Göndöcs és Lehoczkyval 4 lovon Dóczra Haraszthy Jákó misszionárius úrhoz".

24 Felsorolja, illetve lerajzolja az itt látott gyűjtemény néhány darabját: „55 db ezüstpénz a császárok korából", ezalatt egy bögre rajzát láthatjuk „sárga" megjegyzéssel. (44. Jkv. 35. o.) A következő oldalon (36. o.) hét tárgyat rajzol le Rómer: (5. kép) egy meghatározhatatlan korú edényfeneket, egy négyszögletes követ, egy fedőt és kis fazekat „fekete" felirattal és három középső bronzkori, a Szőreg-Perjámos kultúrához tartozó edényt. A 37. oldalon „találtatott Dóczon" felirattal „bronz fibula, patinás" rajza és egy fibula töredék rajza látható „fibuladarab csak egyik oldala" felirattal. (37. o.) 9. rajz. 20 Hornyik J. 1865.91. 21 Maurus Czinár 1858. 270. 22 Magyar Átlas' az az Magyar, Horvát és Tót országok Vármegyéi s Szabad Kerületei... közre botsátotta Görög, Viennae 1802. A 35. sz. lap Csongrád vármegye térképe, ott jelölik Pusztaszert is. 23 A Kápolnai dűlőben található templom feldolgozása: Horváth F. 1976. 343—374. 24 A Szeged Városi múzeum régiség- és történelmi emléktárának Naplója I. 1883—1906. évek, 216. o. Ezt olvashatjuk: „...közelében van Dócz község amely még huszonöt év előtt is szigeten volt, régi értékes lelőhely ez a magaslat is, Haraszty egykori lelkész egész gyűjteményt szedett ott össze, de a hetvenes években Hont-megyébe költözvén, gyűjteményeit magával vitte." Az időmeghatározás valószínűleg téves, ezt a gyűjteményt láthatta Rómer; a leírt tárgyakat nem találtuk meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében. 41