A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Irodalomtörténet - Lengyel András: Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle

Dézsi Lajos, Kner Imre és a Magyar Bibliofil Szemle LENGYEL ANDRÁS (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 1. Élete utolsó — bo — évtizedét Dézsi Lajos (1868—1932) új körülmények közt, Szegeden töltötte; 1921. szeptember 22-én lett az „ideiglenesen" ide települő egyetem professzora

1 s ettől kezdve — bár budapesti (Erkel u. 9. sz.) lakását nem adta föl — tevékenysége haláláig e szerveződő-alakuló egyetemmel fonódott össze. S ezekben az években nemcsak professzori feladatait látta el itt, de az egyetemi közéletben is szerepet vállalt. Az 1921/22. tanévben prorektor volt, 1922/23-ban dékán, 1923/24-ben prodékán (s párhuzamosan, egészen Bibó István kinevezéséig, az akkoriban megszerveződő Egyetemi Könyvtár igazgatója), 1928/29-ben rektor, 1929/30ban pedig újra prorektor.

2 Emellett, ha negyedenergiával is, részt vett még a Dugonics Társaság munkájában is.

3 Lendülete, kutatói aktivitása azonban, több jel szerint, szegedi éveiben már „nem volt a régi" ; bár változatlanul kutatott s publikált (sajtó alá rendezte Apponyi Sándor hungarica-gyűjteménye katalógusát két kötetben, szerkesztette a Világirodalmi Lexikont stb.), némileg már megfáradt, elkedvetlenedett ember benyomását keltette.

4 Megfáradása, melynek okait föltárni s folyamatát leírni a későbbi kutatás feladata lesz, különösen jól megmutatkozik a Magyar Bibliofil Szemle körül végzett munkájában. E folyóirat ugyanis egy fontos művelődéstörténeti folyóirat-típus magyarországi megtestesítője lehetett volna, de — több, egymást erősítő ok miatt — végül mégsem lett. A lap csak az elvetélt folyóiratkísérletek számát gyarapította, pedig Dézsi nagy szakmai tudása, részletekbe menő művelődéstörténeti tájékozottsága és Szilágyi Sándor, ill. Szilády Áron mellett szerzett jelentékeny szerkesztői rutinja

5 ennél jóval többet ígért. 2. A folyóirat megindítása eredetileg nem Dézsi ötlete volt; létét a Magyar Bibliofil Szemle — sajátos, de fölöttébb jellemző módon — egy véletlennek : egy üz1 Lisztes László—Zallár Andor, 1971. 250. 2 Lisztes László—Zallár Andor, 1971. 65.; könyvtárigazgatói munkájáról (s vázlatosan egész pályájáról) : Lengyel András, 1978. 427—429. 3 Banner János (szerk), 1943. 198., 206., valamint Lengyel András, 1976. 38—39., 41—44., 48. 4 Jellemző, hogy a húszas évek végén, a harmincas évek elején a Szegedi Fiatalok, így Radnóti és Ortutay is már közönnyel figyelte egyetemi előadásait. (Vö. Kovács Sándor Iván, 1971. 955—969.) Ennél is jellemzőbb s mélyebben szimptomatikus, hogy Dézsi ekkor már némely fontos fölfedezését, így pl. egy, a legutóbbi időkig publikálatlan, sőt ismeretlen Balassi-kötetet sem ismertetett! (Vö. Kőszeghy Péter, ItK, 1976. 714—719.) Nem kísérelte meg közzétenni nevezetes (1919-ben már a nyomdai korrektúráig eljutott!) RMK-kiegészítéseit sem, stb. 5 Dézsi Szilágyinak a Magyar Történeti Életrajzok с sorozat, Sziládynak pedig az ItK szerkesztésében volt famulusa. Velük folytatott levelezését — hagyatéka részeként — a JATE Központi Könyvtára őrzi. 349