A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938
törésére kell irányulnia. A nagybirtok kisajátítását "az idegen betolakodóktól, rabszolgatartóktól felszabadult hazánk záloga"-ként jelölte meg. 57 A Földreformankét tárgyalásokon Kafka és Duras képviseló'k hozzászólása szintén ebbe az irányba mutatott. Kafka: „Csak egy utunk van, megtartani azt, ami cseh kezekben van, és azt a földet, amely nincs cseh kezekben, cseh kezekre kell juttatni." Duras : „Nemzeti szempontból a birtokreform által el kell érnünk, hogy a német és magyar kezekben lévő földet cseh tulajdonba vigyük át." 58 Viskovsky, a földhivatal elnöke is nyíltan hangoztatta, hogy a földreformmal a csehszlovák nemzet (sic!) földtulajdonát akarják növelni, a törvény célja nem más, mint a megtorlás és a jóvátétel, továbbá az állam nem hagyhatja a határszéli erdőket német és magyar tulajdonban, mert ezeknek a birtokosoknak a lojalitása kétséges. 59 A ceské Slovo egy 1922-es számában még Volavka, cseh kommunista agrárszakértő is így nyilatkozott: „Elégtételt kell vennünk a fehérhegyi csata után elkövetett gaztettekért, minden idegen földbirtokost el kell kergetnünk a földekről és meg kell bosszulnunk. 60 [Kiemelés tőlem — R. I.] Mint látható a reform nemzeti tartalma indoklásában történeti, gazdasági és aktuális, nacionalista politikai érvek egyaránt megtalálhatók. Az argumentációban elhalványult a reform szociális célkitűzése, illetve annyiban nyilvánult meg, hogy az államalkotó nemzet földigénylőit a nemzetiségi birtokosoktól elvett földből kell kielégíteni. A cseh és szlovák nagybirtokokról már kevesebb szó esett. A továbbiakban a reformnak a magyarságot érintő főbb momentumait tekintjük át. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szlovákiai és kárpátaljai szűkebb környezet egyes tényeinek vizsgálatát sem, hiszen a magyarság a több évszázados együttélés során szorosan kötődött e környezetbe. A nagyobb régiót érintő problémák így természetesen hatással voltak a magyarságra is. Az erősen kartellizált cseh nehézipart a kezdeti értékesítési gondok a könnyebb terjeszkedés irányába kényszerítették, ami hamarosan a belső piac monopolizálásához vezetett, s a fiatal, zömmel magyar alapítású és korábban állami támogatást élvező szlovákiai fémipar és gépgyártás, egyéb konkurrens ágazatok visszaszorítását, sőt leépítését eredményezte. A 20-as években Szlovákiában mintegy 250 vállalatot szüntettek meg, amelyek közel 30 000 munkást foglalkoztattak. 61 A mezőgazdaságból élők magas száma, a mezőgazdaság túlnépesedettsége, a mezőgazdaságon kívüli megélhetés minimális lehetőségei (a közszolgálati pályákra nagy számban csehek nyomultak be a keleti területeken is) a földkérdést központi problémává tették. A szlovákiai és kárpátaljai lakosság az 192l-es népszámlálás szerint 62 : mg-ból élő mg-ból élő összlakosság magyar lakosság 1 752 091 398 000 (22,71 %) 377 781 56 439(14,93%) 2 129 872 454 439(21,34%) Szlovákia magyar vidékei voltak a legsűrűbben lakottak, itt koncentrálódott a szlovákiai nagybirtok túlnyomó része, itt volt a legtöbb törpebirtokos, gazdasági cseléd és 57 Zuberec, V. 1967. 578. 58 Magyar Kisebbség 1927./18. sz. 654. 59 Arató E. 1977. 85. 60 Jócsik K. 1940. 26. 61 Lengyel Gy. 1980. 35. 62 Magyar Kisebbség 1930./22. sz. 820. Szlovákia Kárpátalja 302
