A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938
felén, a csehmorva-sziléziai területen ugyan az erősen kapitalizált, fejlett mezőgazdasági birtok volt a jellemző, s az iparosodottság magas szintje eleve csökkentette az agrárkérdés jelentőségét, Szlovákiában és Kárpátalján azonban a mezőgazdasági termelés fejletlensége szembetűnő, a földnélküli és az iparban munkát nem találó parasztok száma nagy volt, így a földkérdés is égetőbben jelentkezett. 8 A nyugati tartományokban az aktív lakosság több, mint 1/3-a, Szlovákiában és Kárpátalján csak 12%-a dolgozott az iparban, a mezőgazdaságban a cseh országrészek nem egészen 40%-a, Szlovákiában és Kárpátalján viszont a lakosság több, mint 70%-a. 9 A polgári és kispolgári pártok, a szociáldemokrácia már 1918 végétől egyöntetűen zászlajára tűzte a földreformot. A polgári pártok közül elsősorban a cseh agrárpárt és szlovákiai megfelelője, a Szlovák Földműves Egyesület (1919 szeptemberétől Földműves Párt) fejtett ki hatásos propagandát, és tett szert jelentős tömegbefolyásra. A földreform egy általános szocializálási reformba illeszkedett volna, amit elsősorban a szociáldemokraták szorgalmaztak. A kérdéssel maga Masaryk elnök is foglalkozott 1919-es nemzetgyűlési üzenetében. Kifejtette, hogy a szocializálást elvileg kívánatos és általánosan követendő tendenciának értékeli. Megemlítette, hogy a háború előtti társadalmi, rendhez lehetetlen visszatérni, így egy nemzetközileg összehangolt, a vállalkozók számára is biztonságot nyújtó, jól előkészített reformokkal operáló szocializálás elkerülhetetlen. A megvalósítás konkrét formáit azonban még kidolgozatlannak tartotta. 10 Végül is a reformtörekvések gyakorlati megvalósítása csak az agrárszférában vált valóra. Itt ugyanis a nagybirtok jelentős része nemzeti idegensége miatt nem kellett attól tartani, hogy védekezése a tulajdon szentségének védelmévé általánosodhat, s maga köré sorakoztatja a kisegzisztenciák széles táborát. A feudalizmus, illetve még meglévő maradványainak a felszámolása egyébként is — az antant által is támogatva — a cseh nemzeti mozgalom háború alatti programjának szerves részét képezte. A nagybirtokok zárolására már 1919-ben sor került. A Nemzeti Tanács által november 9-én kibocsátott 32/1918 sz. törvény a nagybirtokok eladását és megterhelését, valamint bárminemű átruházását állami engedélyhez kötötte. 11 A 64/1918 sz. (XII. 10.) törvény az ingatlanok jóváhagyás nélküli adásvételének tilalmát Szlovákiára terjesztette ki. 12 Ez utóbbi intézkedés azért figyelemre méltó, mert Szlovákia de facto ekkor még nem része az új államnak. December 17-től a korlátozás az erdőgazdaságokra is érvényessé vált. 13 A reform ügye lassan haladt előre, jellegéről a kormánytáboron belül is vita folyt. A nemzetgyűlés két meghatározó pártja közül az agráriusok a lefoglalandó földet tulajdonként akarták kiosztani. Programjuk törekvése a mezőgazdasági középosztály megteremtése és támogatása volt. 14 Milan Hodza, szlovák földművespárti képviselő a szociáldemokratákkal vitázva kijelentette, hogy a destruktív szocializmussal szemben az agrárdemokráciát kell állítani, azaz a földreform talaján keletkező középtermelok erős rétegét. 15 A szociáldemokraták viszont állami tulajdonnal egybekötött bérleti rendszert kívántak. A nemzetgyűlés 1919. április 16-án elfogadta a reform kerettörvényét, a 215/1919 sz. ún. Kisajátítási Törvényt. 16 A törvény lefoglalta a 150 hektár feletti mezőgazdasági 8 Berend — Ránki 1976. 279. és Arató E. 1977. 83. 9 Lengyel Gy. 1980. 4. 10 Ua. 15—16. 11 Pálesch E. 1918/19. 21—22. 12 Ua. 49. 13 Lengyel Gy. 1980. 6. 14 Zuberec, V. 1967. 582. is jj a «седо 16 Pálesch E. 1920. 173—176. 293
