A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Tóth Ferenc: Erdei Ferenc hadbírósági pere

tanulmányaimat lehetetlenné tenné. Otthon apám azt mondta, ezt butaság volt kijelenteni, mert az iskolát végig kell csinálni, tanulni kell. Lőrincz Jenő — irodalom tanárom volt — elővett, hogy Buday Géza igazgató hajlandó arra, hogy iskolából való eltávolításomtól eltekintsen, ha én megváltoztatnám a mozgalommal kapcsolatos kijelentésemet. Azt tanácsolta, kérjek külön kihallgatást Buday Gézától, mondjam meg, hogy én azóta ezen gondolkodtam, rájöttem, hogy ez értelmetlenség volna. Ezt is tettem."

12 Ezt a pálfordulást egyedül Szőllősy Géza vette észre. Szerinte Erdei Sándornak tantestület előtti vallomása „egy ingadozó ember benyomását keltette, az igazgató előtt tett vallomása alkalmával nem volt már ilyen határozatlan.

13 Erdei Sándor elmondta, mennyire rosszul esett neki, hogy a Lájer ügy kapcsán régi dolgozatait, önképzó'köri szereplését, diákújságba szánt írásait is szemére vetették. „Egyik dolgozatom egy novella volt: Hősök ünnepe Makón. Egy szónok a makói szobornál hazafias frázisokat mondott a háborúról meg a vitézségről. Beleszőttem azt az emlékemet, amit az apám egy szuronyrohamról mondott nekünk, hogy micsoda borzasztó dolog a meztelen szuronnyal állni szemben az embernek. Egyik sem akar szúrni, az olasz sem, a magyar sem, nem tudják egymást ledöfni. Ez az emberség ! Amikor kihull a kezemből a fegyver, akkor dörgő taps és a galambok riadtan röppennek fel a téren."

14 1932 novemberében írta A Toldiért с önképzó'köri tanulmányát, melynek befejező gondolatait idéztük : „Nekünk nem jelent mást ez a halhatatlan eposz, mint egy nagy raktárt, melyből árad a stilisztikai szag... Stilisztikát tanultunk a Toldi helyett... Mégis csak fontosabb az, amit a szókép kifejez, mint maga a szókép. Nem azért álmodta a szalontai paraszt jegyző a híres, neves Tholdi Miklós alakját a legnagyobb paraszt és magyar eposszá, hogy hangjait és színeit eltompítsa az iskola pora, hanem hogy éljen és hasson az élők között."

15 Makón a Kossuth Párt szilárd szövetséget épített ki a szociáldemokratákkal. Ez nem taktikai kérdés volt náluk, hanem szilárd meggyőződés. Idős Erdei Ferenc a Kossuth párt balszárnyához tartozott. „Apám — emlékezik Erdei Sándor — racionális gondolkodású ember volt, élesebben ítélte meg a társadalmat, mint a Kossuth pártiak. Azt a marxista tételt, hogy osztályokra tagozódik a társadalom és vannak kizsákmányolók és kizsákmányoltak, ezt о rettentően igaznak találta. így lettek neki szocialista, kommunista barátai: Szabó János, Rozsnyaiak, a nagy Boros. Még Királyhegyesen is Gémes István, a volt direktóriumi tag, Fekete József apja."

16 Az igazgató, a tanárok és az osztálytársak egyaránt ismerték Erdei Sándornak a parasztsággal való mérhetetlen elkötelezettségét. Erdei Sándor parasztsággal kapcsolatos szemléletét apjának köszönheti. „Apánk volt az úttörő — mondta —, mi apánktól készen kaptunk sokféle megfogalmazott dolgot a társadalmi helyzettel kapcsolatban. A paraszti sorsból ő tört ki elsőnek. Különösen jó képességű, jó fejű volt, aki sokmindenre rájött. A család többi része csak élményt adott. Anyám különösen kötött bennünket a paraszti élethez. Nem lázadni kell ellene, hanem elfogadni. Ezt nem fogalmazta ugyan meg, de a ráhatása ilyen volt. Én aztán bátyámtól is sokat tanultam."

17 Erdei Sándor szerint Kovalik Antal sokat tompított a jegyzőkönyv megfogalmazásán, ebben Bánáthy Péter is közreműködött. Buday Gézánál pozícióbeli köteles12 Erdei S. 1981. 13 Csanád vezér reálgimnázium jegyzőkönyve 1933. március 24—25. 14 Erdei S. 1981. 15 Erdei S. 1933. 16 Erdei S. 1981. 17 Erdei S. 1981. 277