A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.
dött. Szeged város közigazgatása szorgalmazta, siettette a szatymazi és az alsótanyai hegyközség megalakulását. Somogyi Imre szegedi gazdasági tanácsnok a szatymazi gazdákat meglátogatta, és a hegyközség megalakítása érdekében tárgyalt velük. A megbeszélések során a termelők kifejezték azt a kívánságukat, hogy mielőtt megalakítanák a maguk hegyközségét, eló'bb tegyék lehetővé a már működő hegyközség megtekintését. A Szatymazi Gazdakör néhány vezetőségi tagja a baktói tapasztalatszerző útján nem részesült kedvező fogadtatásban. Nem tudtak ott beszámolni a szatymaziak semmi jelenlegi érdemleges, felelősségteljes munkájukról, sem arról, hogy kiket képviselnek. Valóban a helyi demokratikus szervezetek már hatékony politikai és kulturális feladatokat végeztek a tanyai lakosság körében. A kevés mezőgazdasági gyakorlati bemutatót (telepítés, metszés, permetezés) valamint a szokásos ismeretbővítő előadásokat a szatymazi gazdaképző iskola szervezte és hajtotta végre. Korábban mindez gazdaköri feladat volt. A gazdakör vezetősége nem akart belenyugodni abba, hogy minden hatalom kicsúszott a kezükből. 1947 őszén sietve megszervezték a Szatymazi Hegyközséget 120 taggal. Elnök Makra Ferenc, a gazdakör elnöke, alelnök vagy hegybíró Frank József lett. Köralakú pecsétjük szövege: Szeged Szatymazi Hegyközség. Középen két szőlőlevél között egy szőlőfürt jelképpel. Két három törpebirtokos kivételével a vezetőségbe, a választmányba a gazdakör régi vezetői kerültek. Az együttműködő szatymazi FÉKOSZ és UFOSZ tagok ( napszámosok, kapások, új birtokosok) bizalmatlanul tekintettek az új szervezetre annak személyi összetétele miatt. Egy-két ügyes-bajos dologban még hallatta szavát a szatymazi hegyközség, kevés sikerrel. Kérvényt írtak a polgármesterhez, mert a szatymazi kisfeketeföldek terményeit a fehértói juhászok évek óta szabadon tékozolták. Védelmet kértek. Ugyancsak a polgármester segítségét várták a Szatymaz állomáson levő gyümölcscsomagoló épületének bérbeadása ügyében. így indokolták kérésüket: „Hegyközségünk a gyümölcsárak megfelelő szinten tartása végett a gyümölcsszezonban gyümölcsértékesítéssel is foglalkozni kíván. Ennek a műveletnek a lebonyolításához feltétlenül szükségünk van a gyümölcscsomagoló épületére. Továbbá a Szatymazra érkező növényvédelmező szerek, vetőmagvak elhelyezése is csak itt lehetséges." 17 A belügyminiszter a Szatymazi Gazdakör működését felülvizsgálta 1946-tól. Az ellenőrzésekből megállapította, hogy az egyesület szüneteltette működését, pedig arra engedélyt nem kért és nem kapott. Meggyőződött róla, hogy alapszabályszerű működése kifejtésére nem képes. Ezért 1948. IV. 3-án hozott 625 000 sz. rendeletével feloszlatta a Szatymazi Gazdakört. Intézkedett a törvényes eljárások megtételére (vagyon, irat megőrzése, leltározása). A vagyontárgyak zár alá vételekor 1949. IV. 16-án a hivatalos állami személyeken kívül jelen volt a gazdakör képviseletében Makra Ferenc elnök, Tápai István vezetőségi tag. 18 „A feltett kérdésre fentnevezett vezetőségi tagok előadták, hogy a feloszlatott gazdakör ingatlan vagyonnal nem rendelkezett, saját helyisége sem volt, s működést 1946 óta nem fejt ki. Működése alatt gyűléseit, összejöveteleit Báló Istvánné tulajdonát képező vendéglőben tartották, ugyanitt volt elhelyezve a gazdakör tulajdonát képező ingóság is: 1) 1 db selyemből készült, erősen használt állapotban lévő díszzászló (sekrestyében van elhelyezve) 17 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Tanácsi mutató 1948. 1 4106. 18 Csongrád Megyei Levéltár Szeged. Tanácsi mutató 90 984., 90 773. 1949. 265
