A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

mint segéd azóta nem dolgozott. 1930-ban a nagy munkanélküliség idején Franciaországba ment. Négy éven át különböző üzemekben dolgozott. Alkalma volt megismerni a külföldi munkások élet- és munkakörülményeit, de betekintést nyert a francia munkásmozgalomba is. A bizottságba helyette mást választottak, de megkérték Ábrahám Mihályt, mint régi munkásmozgalmi embert, hogy támogassa utódját. Megígérte. A szatymazi kommunista az újbirtokosok sérelmeit a következőkben fogalmazta meg : „Még népet soha így be nem csaptak, mint a szatymazi földigénylőket. A kiosztásnál jelen volt a Szegedi Földbirtokrendező Tanács tagja, aki maga vezette a jegyzőkönyvet és felírta a javaslatokat. Vele volt még két szegedi kiküldött. Később a szegedi 20-as bizottság egy tagja két hétig írta a jegyzökönyveket. A földbirtokrendelet kihirdetése óta a helyszínen közülük senki meg nem jelent. A szatymazi úri birtokosok fele még most is Németországban várja a helyzet fordulását. Javaslom, gyűjtsük össze az adatokat és a sérelmeket. 200 tagú küldöttség vigye fel Rákosi Mátyáshoz, Veres Péterhez."

15 A népgyűlés résztvevői közül néhányan a Szatymazi Gazdakör vezetőségét és több tagját demokratikus szempontból kifogásolták. A vezetés összetételé és vezetési módja miatt a gazdakört reakciós intézménynek minősítették. Alkalmatlannak tartották a parasztság dolgozó rétegeinek képviseletére. Ettől kezdve a gazdakör szüneteltette működését. A szatymazi munkás- és parasztszövetkezet egyéves fennállása alkalmából 1946. augusztus 20-án könyvnappal egybekötött forintvédő parasztnapot tartottak a helyi demokratikus pártszervezetek. Istentisztelet volt délelőtt, délután a nagygyűlésen a szegedi MÉMOSZ dalárda, a szatymazi dalárda énekelt. A politikai szónoklatok elhangzása után a Szeged—Felsővárosi MKP kultúrgárdája és a szegedi Szociáldemokrata Párt színjátszói szórakoztatták a közönséget. A nagyszegedi UFOSZ vezetőségébe Szatymazról Dékány Sándort, mint ellenőrt megválasztották. A földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy ahol fejlett a szőlő- és gyümölcskultúra, kötelező a hegyközségi szervezet megalakítása. A hegyközségeknek, mint érdekképviseleti szerveknek szerteágazott a tevékenységük. A hegyközségek, a hegyközségi tanácsok az ország nagy részén már komoly eredményeket értek el. A hegyközségek feladata volt a szőlőkben, gyümölcsösökben a célszerű telepítést, művelést és szüretelést előmozdítani, a bor, a gyümölcs helyes kezelését, általában a jövedelmező gazdálkodást általánossá tenni, a tervszerű és gazdaságos értékesítést segíteni. A hegyközségek gazdái kötelesek voltak a szőlők és gyümölcsösök őrzéséről, a kártevők ellen való egységes védekezésről gondoskodni. A háború és az azt követő események miatt nagy mértékban tönkrement szőlők és gyümölcsösök megmentését, helyreállítását, jövedelmezőbbé tételét tekintették a legsürgetőbb feladatnak. A hegyközség vezetését az elnök irányította a gazdákból alakult választmány segítségével. A határozatok végrehajtója a szakképesítéssel rendelkező hegybíró lett. Az egyes hegyközségek felett állt a hegyközségi tanács. Tagjai : hegyközségi elnökök, a polgármester, a szőlészeti felügyelők, a gazdasági szakiskolák vezetői, az új népi egyesületek küldöttei.

16 A szőlőtermelő gazdák e szervezeten keresztül szerezhették be kedvezményesen a permetezőszereket és a termeléshez szükséges egyéb eszközöket. E társulás védte meg az érdekeiket. Szegeden és környékén 1945 óta csak a baktói hegyközség műkö15 Ábrahám Mihály szatymazi lakos szíves közlése. 16 Szegedi Napló, 1947. XI. 16. 264