A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

1945. január 30-án a Szeged-szatymazi Gazdakör elnöke, Makra Ferenc kérelmet írt a város polgármesteréhez, melyben kérte, hogy adjon engedélyt az 1884 óta működő kör munkájának további folytatásához. Indokait a következőkben foglalta össze : „A kör 450 tagot számlál. Eddig politikától mentesen működött. Célja a gazdák termelési érdekeinek megvédése, vetőmagvak beszerzése, a gazdák termelésének irányítása, fenntartani a kapcsolatot a Mezőgazdasági Kamarával és azon keresztül a földművelésügyi kormányzattal. A gazdakör működését a kormány az egész országra kiterjedő hatállyal valószínűleg rendezni fogja. Mi szükségesnek látjuk, hogy ezek bekövetkezése előtt munkához fogjunk, és segítsük a gazdákat." A polgármester így válaszolt: „A Szeged-szatymazi Gazdakör működésének beszüntetése iránt tudomásom szerint intézkedés nem történt, ennélfogva a gazdakör munkájának további folytatásához engedélyre nincs szükség."

11 A gazdakör vezetősége nem vette még tudomásul, hogy a 450 földműves nem egy felé tart, nem azonosak a körülményeik, így az érdekeik se. A politikamentesség csak hangoztatott elv volt, hiszen a közelmúltban a gazdakör töltötte be a kapocs szerepét a kormány politikája, intézményei, gazdaságpolitikája és a gazdák között. Nem keresték annak az értelmét, kikkel szemben akarták a felszabadulás után védelmezni a gazdákat, és főként, milyen vagyonú gazdákat. A gazdakör életre hívása, a munkálkodás megkezdése a vezetőség számára helyes kezdeményezésnek számított, mert a gazdakörön keresztül szervezhették, összefoghatták a tanyai lakosságot. 1945 tavaszára a gazdakörben elhatárolódtak az igazi demokrácia és a kisebb reformok akarói. 1945 júliusában Szatymazon hivatalosan megalakult a Munkások és Törpebirtokosok Szövetkezete (termelő, árubeszerző, értékesítő és fogyasztási). A tanyai lakosság a spekuláció ellen szövetkezve küzdött. Tagokat szerveztek, részjegyeket adtak ki. Először az új birtokosokat vették fel, de mindenki lehetett tag. A 7 tagú vezetőség a Neu-féle boltban irányította a beszerzést, az elosztást. Az utazók, az árubeszerzők vidékre és Pestre jártak mészért, petróleumért, rézgálicért, szénért, szerszámokért, ruhaneműért, lábbeliért. A Futurában gyűjtötték össze az élelmet, és egyszerre 3—4 vagonnal szállítottak el (burgonya, gyümölcs, tojás, sütnivaló tök, liszt, káposzta, baromfi keresett csereárunak számított). Kezdetben a helyi és a vidéki áruforgalmat a cserekereskedelem jelentette.

12 A gazdakör vezetősége a gazdasági és kulturális feladatokat mellőzve, a hatalom megszerzésére tört. A választmányi tagok minden erejét lekötötte a választásra való felkészülés. A Kisgazdapártnak korteskedtek, s a szatymazi választókerületben pártjuk a szavazatok 80—85%-ára vágyott. A választás nagy százalékarányú megnyerésével igazolni akarták jogukat és rátermettségüket a vezetésre. Szeged város közigazgatásában sok olyan személy dolgozott, akikhez személyes, baráti kapcsolatok fűzték a gazdakör vezetőit. A választási küzdelem hátráltatta az őszi mezőgazdasági munkák elvégzését, mert izgatott légkört teremtett a módos parasztok, az úri birtokosok, valamint a törpebirtokosok és az új földhözjuttatottak között. 1945 november derekán a szatymazi mezőgazdasági iskolát gazdaképző iskolává szervezték át. A földművelésügyi miniszter hatáskörébe került személyzetével, épületeivel, felszerelésével együtt. A 22 hold 1033 négyszögöl föld hovatartozása még évekig vita tárgyát képezte Szeged város és a minisztérium között. A MADISZ szatymazi tagsága az MKP és a Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőinek támogatásával ünnepélyt rendezett. Ezzel is kifejezték, hogy az ifjúság dolgozni akart. A volt leventeotthon épületének emeleti részét társadalmi és politikai célra 11 Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Tanácsi mutató 1945. 2822. 12 Ábrahám Mihály szatymazi lakos visszaemlékezése. 262