A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

megadott úton, ellenőrizték az elsötétítés betartását, ellenséges ejtőernyősöket figyeltek. Legtöbbször szénaboglyákban töltötték az éjszakát, s hajnali 4 órakor jelentést adtak a megfigyeléseikről.

9 Október 14-én éjjel erős géppuskatűz és hurrázás hallatszott Fehértó irányából. Az ellenséget üldöző első szovjet gépesített frontalakulat 14-én éjjel áthaladt Szatymazon. Különösen a pesti főút mentén két oldalt elhagyott géppuskák, páncélöklök, puskák hevertek. 15-én már tele volt orosz katonasággal a környék. A szovjet útparancsnokság a mostani Postakocsi csárda épületében rendezkedett be. A szatymazi vasútállomáson a telefonnál orosz katonák teljesítettek szolgálatot. 1944-ben Szatymazon jó termést takarítottak be a szántókról, rétekről, szőlőkből, gyümölcsösökből. Az aratás, cséplés rendben megtörtént, csak a szüret maradt későre. A legfontosabb közszükségleti cikkeket jegyre adták. A mezőgazdasági termények beszolgáltatását kormányrendeletben határozták meg. Beszolgáltatási kötelezettség terhelte a szántóval, réttel, legelővel rendelkező gazdákat. A sertésvágáshoz engedélyt kellett kérni. A fejadagon felüli gabonát, húst, zsírt, tejet beszolgáltatták a gazdák. A cséplőgépkezelőket, az ellenőröket „megeskették", hogy becsületesen, pontosan teljesítik kötelességeiket. Kijátszás, visszaélés, megvesztegetés ritkán fordult elő. A gazdák közül senki sem menekült el, az úri birtokosok közül annál többen. Azt hangoztatták, hogy a bombázások miatt távoztak, s a hadi események akadályozták visszatértüket. Közülük egy se vallotta be, hogy politikai félrevezetés áldozata lett. Az elhagyott birtokok gazdái a kapásokkal szóban vagy szerződéssel előre megegyeztek. 1944. október 24-én Ábrahám Mihály szatymazi kommunista Szegedről Komócsin Mihálytól orosz és magyar nyelvű pártigazolványt kapott. Az lett a feladata, hogy Szatymazon szervezze meg a kommunista pártot és a polgárőrséget. 7 tagú vezetőséget választottak: Ábrahám Mihály, Fehér István cseléd, Ónozó Ferenc napszámos, Kormányos György kapás, Mészáros György napszámos, Vér György, Dékány Sándor. A 10 tagú polgárőrség a közrend helyreállítását megkezdte. Elsőként a kommunisták cselekedtek Ábrahám Mihály vezetésével a kibontakozás útján. Szeged politikai, közigazgatási vezetőivel tartották a kapcsolatot. A különféle társadalmi rétegeket képviselő pártok szerveződése, az élet (a munka, a lakosság ellátása) megindítása megtörtént. Minden helyi szervezet 2-2 személlyel képviseltette magát a Szatymazi Nemzeti Bizottságban. Irányították a közigazgatást, a mezőgazdasági munkát, szervezték a beszolgáltatást, megteremtették a közbiztonságot. 1944 november elején megalakult a Földmunkások Szakszervezete Szatymazon. Ide tömörültek a cselédek, a kapások, a törpebirtokosok. Elnökké Ábrahám Mihály szőlőmunkást, feles bérlőt választották. A gazdakör tagjait a Kisgazdapárt elnöke, Makra Ferenc képviselte. A termelési bizottságok létrejötte segítette a helyzet normalizálását. Termelési Bizottságok : Szatymaz: Makra Ferenc elnök Frank József esküdt Makra Antal esküdt Gera Antal esküdt Báló György esküdt Ónozó Márton esküdt 9 Makra Ferenc (a szatymazi gazdakör elnöke) szatymazi lakos szíves közlése. 260