A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Az elnök beszámolt arról, hogy a Szegeden tartott „zöldmező tanfolyam"-on nyolcan vettek részt Szatymazról. Felhívta a kör tagjainak a figyelmét, hogy a Szegedi Gazdasági Egyesület jutányos áron árpa, zab, szöszösbükköny, lucerna vetőmagot ad, ezenkívül fajkakas és pulyka tenyészállatként való kiosztását tervezi. Felolvasták a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara körözvényét a korszerű baromfitartásról, a Szegedi Gazdasági Egyesület iratát a gazda számadás vezetékéről. Az elnök ajánlotta a fővárosban tartandó tenyészállatvásár megtekintését és tenyészállatoknak a beszerzését állami támogatás mellett. László Béla borászati felügyelő megmagyarázta az új hegyközségi törvényt, majd a borkezelésről és a szőlőültetésről fejtette ki véleményét. Báló Ferenc javasolta az ún. Aigner körút mentén a város tulajdonát képező, citekföldeknek a fásítását, Rácz János pedig a levente foglalkozásoknak vasárnapra való áttételét. A következő csoportos összejövetelen Köpe Dezső gazdasági intéző a legújabb növényvédő szereket, a permetlevek összeállítását, a fák téli ápolását és permetezését ismertette. A nyár folyamán a gazdasági felügyelő gyakorlati bemutatóján a gazdasági iskola kertjében sokan vettek részt a nem gazdaköri földművesek közül is. Árvái Sándor 30 kötet könyvet ajánlott fel a könyvtár gyarapítására. Küldöttség kereste fel Szatymazról Szeged város polgármesterét, s szóvá tették az állatok oltásához szükséges orvosságok drágaságát. Kérték a közbenjárását, hogy Szatymazon a hét egy-két napján állatorvos álljon a lakosság rendelkezésére. Dr. Bérczy Béla kifogásolta, hogy a levente egyesület a ligetben, a hősi szobor előtt tartotta egész évben a foglalkozásait. Trischler Antal alezredes, levente parancsnok a közgyűlésen politikai tárgyú előadást tartott. A gazdák szívesebben hallgatták a műtrágya okszerű alkalmazásáról, a pétisó áráról és hatásairól szóló ismeretterjesztő beszámolókat. A tanyai gazdák a maguk érdekeit nézve kérték az elnökséget, hogy a tanfelügyelőséghez forduljon kívánságuk telje; ítéséért: elemi iskolák 4—5—6. osztályos diákjainak tanítási ideje október 1-én kezdődjék és május végén fejeződjék be. Szabó János könyvtáros 3 könyvtárat kezelt. A gazdakör 375 kötetéből 81 személy 126 kötetet kölcsönzött. A népkönyvtár rendelkezett 424 kötet könyvvel. 144 esetben 237 kötetet vittek ki olvasásra. A levente könyvtár 214 könyvéből 79 személy 180 kötetet olvasott. A levente egyesület könyvtárának vezetését tovább nem vállalta. 1939 1 köz- és 7 választmányi gyűlésen a következő fontosabb napirendek szerepeltek. A szőlőtelepítéshez engedélyt kellett kérni a mezőgazdasági hatóságtól. A kérvényezés útvesztőit sokan kikerülték, és ellenőrzés esetén a kiöregedett, kifagyott szőlők pótlására hivatkoztak. Makra Ferenc szőlőbirtokos, több szatymazi iparosmester és földművelő kérte felvételét a gazdakör tagjai sorába. Újabb 3 évre a következőket választották a kör vezetőivé : Elnök: Csányi Sándor Alelnök: Vetró József Ügyész : dr. Fráter Zoltán Jegyző : Miklós Sándor Gazda: Báló István Pénztáros: ifj. Frányó János Könyvtáros: Szabó János Ellenőrök: Bodó László és Makra Ferenc Zászlótartók: Gera Antal, Vékes József. 253