A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

répa termesztését. Az elnök felhívta a körtagok figyelmét, hogy az áresésekkel szemben a munkabérek maradtak a régiek, azokat is csökkenteni kellene. A szatymazi ifjúsági egylet aratóünnepélyt akart rendezni. Végül a gazdakör rendezte ezt az ifjúság bevonásával. Szeged város tanácsa 8 ezer koronát adott a helybeli templom javítási munkálataira. A földművelésügyi miniszter télen tartandó háziipari tanfolyam szervezését ajánlotta. Anyagot, oktatót, felszerelést felajánlott ingyen, a gazdakörtől megfelelő helyiséget, fűtést, világítást és legalább 20 tizenhat éven .felüli növendéket várt. Ismertették a vallás és közoktatási miniszter rendelkezését a tankötelezettség végrehajtásáról. Az elnök kérte a tanköteles gyermekek szüleit, saját és gyermekeik érdekében tartsák hazafias kötelességüknek ennek pontos betartását. Arról hallgattak, hogy a szülők életkörülményei miatt nem járhattak a gyermekek iskolába. A választmány magáévá tette a dr. Aigner Károly által kezdeményezett akciót a kis rongyosok megsegélyezésére. Az elnök feltette a kérdést a választmányi tagoknak, hogy időszerűnek tartják-e a háború előtti sikeres bor- és szeszkiállításoknak a felújítását az 1922. évben. A tagok panaszkodtak, hogy a kékkő, a mész és a raffia beszerzése igen költséges. A budapesti országos szőlő és borgazdasági kiállítás iránt a gazdák gyér érdeklődést mutattak. A vezetőségi tagok közül is többen aggodalmukat fejezték ki: „...ha támogatják a kiállítást, annak sikere az antant érdeklődését hívja fel a jóvátétel mielőbbi behajtására". Az elnök megnyugtatta a jelenlévőket, hogy a kiállítás semmi összefüggésben nincs a jóvátétellel, sőt „gazdasági és kereskedelmi téren való fejlődésünknek bizonyítékául valutánk javulását fogja maga után vonni." Dr. Gulácsi Sándor gazdasági tanár a többtermelésről, dr. Jung Sándor orvos egészségügyi feladatokról tartott népszerű előadást. 1922—1923 Az 1922—23. évben jelentkező gazdasági bajokért a Tanácsköztársaságot és a trianoni békeszerződést hibáztatták. Gazdasági segítség helyett a nacionalista politika fejtegetésével álltak elő. Szinte minden hónapban előadás hangzott el. (pl. Petőfi életéről, Magyarország kereskedelmi viszonyairól). A tanfelügyelő előadásában részletesen elemezte az I. világháború előzményeit. Adatokkal bizonyította annak lefolyását és a bukást. Ismertette a trianoni béke következményeit. Soviniszta propagandával akart hatni a hallgatókra : „A megszálló ellenség, hogy tönkre ne tegye az elfoglalt területeket és azok értékeit, készüljünk fel a magyar haza elfoglalt részeinek mielőbbi visszaszerzésére".

3 Amilyen mértékben nőtt a nacionalista propaganda erőssége, úgy fokozódott a gazdák érdektelensége, közömbössége a gazdakör tevékenysége iránt. Szlávik Ferenc kereskedő körtag felajánlotta, hogy nagyobb mennyiségű megrendelésnél hajlandó a kékkő után nyert tiszta jövedelmének a felét átengedni a kör javára. A kevés jelentkező miatt elmaradt a teljesen ingyenes szövőipari tanfolyam beindítása. Böhm Sándor indítványozta, hogy a polgármestertől a szatymazi kapitányságban a legrövidebb időn belül kérjenek engedélyt egy pálinkafőzésre szolgáló kis üst felállítására. Annak hiánya szerinte óriási kárt okoz a gazdáknak, a városnak. Dr. Gulácsi Sándor előadásában szólt a mezőgazdasági termékeknek a külföldi piacokon való nehéz értékesítéséről. A gazdakörben 2 gazdasági munkást kitüntettek. Ekkor megjelent a kormány képviseletében dr. Aigner Károly főispán, Bokor Pál h. polgármes3 A Szatymazi Gazdakör jegyzőkönyvei. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. 239