A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

intelligencia-vizsgálat stb. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy vidékről is számosan eljöttek, és Domokosné újabb megbízásokat kapott hasonló vizsgálat elvégzésére.

17 1914-ben újabb eredmények születtek. Domokosné ekkor, valószínűleg férje révén a szabadkőműves páholy képviseletében is, alelnöke lesz a feministák egyesületének. A választmányban ugyanis ott szerepel két olyan közismert szabadkőműves orvos, mint Hollós József és Turcsányi Imre. A feministák egyébként is vállalták a gyermektanulmányi társaság támogatását, s ezt folytatták a háború alatt is gyermeknapok rendezésével, amelyeken Juhász Gyula és Móra Ferenc is szerepelt. A szegedi lapok megszépítve számoltak be Szécsy György tanyai tanítónak a tanyai gyermek hiedelemvilágáról tartott előadásáról. Domokosné, aki A gyermek című lapban ekkor már rovatvezető is, és a szegedi beszámolókat maga készíti, leírja azt is, hogy a gyermekek 87%-a pálinkát fogyaszt. Az iskolát elvégző 14—15 éveseknek 38%-a még nem fordult meg a városban. Domokosné ügyes szervezése folytán szerepelnek a középiskolai tanárok legjobbjai is : Borosnyai Károly állami gimnáziumi tanár A tömegtanítás és gyermeki egyéniség címmel tart előadást, Dongó Orbán szentesi gimnáziumi tanár pedig a jellemlapokkal kapcsolatban hasonló gondolatokat fejteget. Olyan zsúfoltak a középiskolák, hogy szinte nem lehet a gyermekeket megismerni. Ha a jellemlapokat bevezetnék már az elemi iskolákban, ez megkönnyítené a középiskolákban is a tanárok helyzetét. Domokosné tavasszal két társával nyugat-európai tanulmányútra indult, így nem személyesen olvasta fel az előző évről szóló jelentését. A jelentés megfogalmazása szerint még nem állanak ott, ahol a budapestiek, de rendkívül jó munkát végeztek. Domokosné és Turcsányi doktor több iskolát látogattak meg, intelligenciamérést végeztek a siketnémáknál és a rendőrségen, taglétszámuk 140, és 6 nyilvános előadást tartottak. A főigazgató és Klug Péter siketnéma iskolai igazgató felkeresték a polgármestert, hogy a szombathelyi és pesti mintára induljon Szegeden is erdei iskola, és a nyáron a város a testnevelők részére adjon tanfolyamot.

18 A társaság szépen induló munkáját nemcsak a háború szakította meg, hanem az is, hogy 1914. augusztus 1-vel Domokos Lászlót Budapestre helyezték. És Emma asszony is örült az új helyzetnek, hogy férje támogatásával Budapesten saját iskolát vezethet. Nagy Lászlónak sikerült a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Klebelsberg Kunó támogatását megszerezni az iskola megnyitásához, és szeptemberben a többi iskolával együtt megnyílott olyan felállásban, hogy elemi iskolán kívül polgári iskola első osztálya is indult. A továbbiakban az iskola szervezete többször változott, de elemi iskolán kívül általában mindig középiskolát is magában foglalt. Bentlakásos részlege is volt, és Domokos Lászlónét továbbra is támogatta férje, gondnoki szerepkörben. Domokosné kapcsolatai 1914 után Szegeddel Az Új Iskola első sikereiről 1916-ban számolt be Szegeden, az általa szervezett Gyermektanulmányi Társaságban.

19 Tapasztalhatta, hogy az erdei iskola nyári időben megindul, a háború alatt napköziotthon-szerűen biztosította a férfiak helyett gyári munkát végző asszonyok gyermekeinek a segítését. Nagyon szoros kapcsolatban maradt a Domokos és a Móra család. A háború kitörésének a hírét 1914-ben Móra éppen a Domokosnénál töltött ebéd közben kapta meg. Későbbi műveiben, különö17 DM. 1911. nov. 9. 16. p. 18 Szegedi Híradó 1914. V. 17. 5. p. 19

1916. III. 12. A Gyermektanulmányi T. iktatókönyve. 234