A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

ujjai idővel merevek lettek, aktába hajló rövidlátó lett a tekintete. És a férfi közömbössége elfojtotta Magdolna belső hangját. Megjegyezzük, Domokos kitűnő zenész is volt, de valószínűleg verseivel hódította meg asszonyát. Ahogy Móra a későbbiekben — saját szavai szerint — nagyon sok verset írt Domokosnéhoz, és ez kétségtelenül hízeleghetett az asszonynak. Szubjektív zenei vallomás Dohnányi és Vecsey szegedi szerepléséről írott kritikája.

10 „Az örök valóság jött el, és a Kreutzer szonáta előadása közben nem szabadulhattam a jó öreg Tolsztoj képétől." A gesztusokról címmel megjelent tanulmánya a mozgásművészet jelentőségét méltatja,

11 de mindig gondol a pedagógiai értékesítésére is, irodalmat, zenét, festészetet fel kell használni a pedagógiában is. Kapcsolatot keres az irodalom felé is, hivatkozik Maeterlinck és D'Annunzio drámáira, amelyek olvasva is legalább olyan érdekesek, mint a színpadon. Szintén a Szeged és Vidékében jelent meg Vándorok című írása.

12 Vándorként vonulunk át az életen, szemünk csukva van. Csak kevesen tudják kinyitni egy pillanatra a szemüket, hogy meglássák az élet csodáját — írja. Esztétikai elképzelései ebben az időben teljesen a szecesszió hatását mutatják. Ez idő tájt járnak Párizsban, és ezekről az élményekről Domokos László számol be a Naplóban.

13 Egy kicsit Ady szemével nézi ő is és valószínűleg felesége is Párizst: „erremifelénk, darabos és kemény magyar földön az élet". Hasonló hangú az olaszországi utazásokról szóló beszámoló is. Domokosné munkáinak nietzschei idézetei az impresszionizmusra hivatkozás a préraffaeliták említése „Az új szépség fogalmak" című cikkében.

14 Jól mutatja, hogy a XX. századi változásokat a jómódú polgárság szemével nézi, ugyanakkor egy olyan minden új iránt érzékeny szemléletet alakított ki, amely megmaradt az Új Iskola 1920—30-as éveiben is, mert nemcsak a nyelvtanítás terén (német és francia nyelv) vetekedett az Új Iskola az apácák és szerzetesek által fenntartott elit iskolákkal, hanem modernebb volt. Azzal, hogy a mozgásművészetet Dienes Valéria tanította az iskolában, és olyan alkotásra ösztönző munkatevékenységeket teremtett a gyerekek részére (dramatizálások, intenzív színjátszás, bábozás, mindenféle tantárgynál szemléltető eszközök, munkafüzetek használata stb.), amellyel messze megelőzte a többi iskolát. 1909-ben a szegedi Társadalomtudományi Társaság az antialkoholista Good szövetséggel együtt Új élet címmel folyóiratot adott ki. Ez 300 példányban jelent meg, tehát csak a szegedi közönség részére készült, és írói között ott találjuk Domokos Lászlónét is, aki a gyermeki érdeklődéssel és a gyermektanulmányozással kapcsolatban veti fel Nagy László és saját maga újabb megfigyeléseit. A szegedi Gyermektanulmányi Társaság megszervezése és tevékenysége 1914 augusztusában A szegedi Gyermektanulmányi Társaság megalapítása fordulópont Domokosné életében. Iskolában ugyan nem tanít, de főigazgatói engedéllyel (Szele Róbert volt a társaság elnöke) járta az iskolákat és előszeretettel kereste fel a külvárosi iskolákat, a társaság pedig gyakran szerepelteti a tanyai tanítókat. A társaság ilyen programjának alakításában, hogy a munkás- és parasztgyermekek érdekét is felkarolja, szerepe lehetett a háttérből férjének, Domokos Lászlónak is, aki ugyanebben az időben a Munkásotthonban tart előadást és cikkeiben mindig a parasztság érdekeit is 10 SZÉV 1909. nov. 26. 11 SZÉV 1909. január 17. 12 SZÉV 1909. IV. 13. 18 SZÉV 1909. aug. 15. 14 SZÉV 1909. ápr. 11. 231