A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori leletek a Szeged–szőregi homokbányából

poncolás nyoma látszik. A fülecskék alatt két-két párhuzamosan futó rovátka húzódik. Méretei: h. = 7,7 cm, sz. = 5,8 cm. 6. Koporsókapocs töredékei (3. kép) Nagyon rossz állapotú, erősen korrodált, feltehetően S alakú koporsóvasalás darabjai. A töredékeken keresztirányú farostmaradványok figyelhetők meg. Mérete: sz. = 2,5 cm. 7. Edénytöredék (II. t. 2.) Jól iszapolt és égetett, homokszemcsékkel soványított, fekete, fényezett felületű edény eró'sen kiszélesedő válltöredéke. Pereme enyhén ívelt. A leletek között egy obszidián pengét is találtunk. Az ásatási napló említi, hogy a sírok egy részét — köztük a 39-et is —egy rézkori telep gödreibe ásták. Valószínűnek tartjuk, hogy a penge nem a sírhoz, hanem a gödör anyagához tartozik. II. Az 1977—78-ban előkerült női sír leletei 1. Fülbevalók (III. t. 1—2.) Mindkettőt ezüst drótból hajlították, az egyik végük kampóban, a másik hurok­ban végződik. Hurkos végük többszörösen visszatekercselt. Az egyik fülbevaló kampós vége letörött. Nem egyenlő hosszúságú drótból készültek: a töröttnek nagyobb az átmérője, és a hurkos része is hosszabb. Méreteik: átm. = 3,6 és 3,8 cm. 2. Féltorques (III. t. 4.) Négyszögletes átmetszetű ezüsthuzalból hajlított, félkör alakú nyakperec. Sodrott, élei a használattól erősen lekoptak. A huzal mindkét végét elvékonyították, és kettős csavarással kialakított hurokban végződnek. Enyhén deformálódott, aszimmetrikus. Méretei: átm. = 14,7 cm, huzal átm. = 0,4 cm. 3. Karperec töredéke (III. t. 3.) Vékony ezüsthuzalból hajlított, végein törött ékszer. Egyik vége enyhén meg­vastagodik. Méretei: átm. == 5,3 cm, huzal átm. = 0,25 cm. 4. Karperec (II. t. 1.) Ezüstlemezből, bronzpálcák felhasználásával készült. A középső tagja szabály­talan kör alakú, elvékonyított lemez. Közepéből bronz pálca nyúlik ki, mely eredetileg 3—4 cm lehetett. Két bronzhuzal összesodrásával készült, az átellenes belső oldalon szárnyszerűen széthajlították. A kör alakú középső rész ellentett oldalain egy-egy nyelvecskével meghosszabbították, melyek a karperec testéhez csatlakozó két ten­gelyre hajlítva csuklós szerkezetet alkotnak. A tengelyecskék anyaga bronz, végeiket cilinder alakú ezüst gombok zárják le. A karperec teste egyenletes vastagságú lemez, végei a csuklós szerkezetek felé kiszélesednek. A restaurálás előtti fényképfelvételen megfigyelhető, hogy a kiszélesedő felületeken eredetileg lekerekített végű, a közép­ső rész felé szélesedő, a pánt vonalát követő, felforrasztott díszítés volt (4a). A kö­zépső tag teljes felületén is megfigyelhetünk hasonló nyomokat (4b.) (4—5. kép) Mé­retei: átm. = 4,9—6,9 cm. 4a. Filigrán díszű ezüst lemez (II. t. 1.) A lekerekített végű, nagyon vékony ezüst lemezen drótból forrasztott karikák, bennük és közöttük granulák ülnek. A lemezt körben ezüst drót szegélyezi. A darab pontosan ráillik a karperec pántja végein látható forrasztási nyomokra. Több apró töredék tartozik még hozzá, de teljesen mégsem rekonstruálható. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom