A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről
A várparancsnok háza A várparancsnok lakásául szolgáló épület külsejéről megállapította Querlonde, hogy az jól megalapozott és tömör (vastag) falai vannak, csupán az ablaknyílások mellett észlelhetők kisebb repedések. Lehet, hogy ezek a repedések csak a felszínen, a vakolatban mutatkoztak, ami természetszerűleg következhetett abból is, amire Querlonde gyanakodott, hogy elmulasztották gyámfákat tenni a nyílások fölé. Ezek a megfigyelések is alátámasztják azt a tényt, hogy a parancsnoki palota középkori eredetű épület volt, amelyet 1713 után, Palladio hatására valló portikusszal kiegészítve, feltehetően De La Croix Paitis tervei szerint állítottak helyre. 18 A munkálatokat ebben az időben gyors ütemben, s számos nehézség közepette hajtották végre, ami érthetővé teszi, hogy azok során, mint az ablaknyílások gyámfáit és a tetőzet kivitelezését illetően, mulasztásokat követtek el. Az épület belsejére vonatkozóan Querlonde azt figyelte meg, hogy abban időközben átalakításokat végeztek. Erre vallanak azok a közfalak, amelyek nem voltak a főfalakba szabályszerűen bekapcsolva. Igen rosszak voltak a fűtési viszonyok is. Bár Querlonde úgy vélte, hogy egyes hibákat könnyen ki lehetne javítani, mégis azt a következtetést vonja le, hogy ezekkel nem érdemes foglalkozni. A parancsnok számára a nagyerődben kellene új házat építeni, ezt pedig más célra lehetne felhasználni. A tiszti kaszárnya Ez a földszintes, zsindelytetős épület, amely a parancsnoki palota mellett állt, 19 miként azt Querlonde is megfigyelte, valóban rossz állapotban lehetett, s nem elégítette ki az igényeket. Belső berendezését részletesen ismertette Cs. Sebestyén Károly 20 . Querlonde az épületet nem tartotta alkalmasnak arra, hogy felújítsák, hanem azt javasolta, hogy ehelyett is a külső erődben építsenek tiszti laktanyát. Erre ugyan nem került sor, hanem később az igazgatási épületet alakították át tiszti kaszárnyává 21 , míg ezt anyagbeszerzési épületként újították fel. 22 A kaszárnya latrinái Jelentésének ebben a részében Querlonde nem a tiszti kaszárnyával, hanem a vár déli kapujától a Tisza felé húzódó fallal párhuzamosan állott tüzérségi kaszárnyával 23 kapcsolatban foglalkozik a latrinák helyzetével. A latrinák mintegy 30 ölnyi távolságban, a várfalban voltak elhelyezve, ami — szerinte — ebben az időben általános gyakorlat volt a várakban. Véleménye szerint célszerűbb lett volna a latrinákat az épülethez kapcsolódóan, fedett árkádban elhelyezni. Magáról a kaszárnyáról azt állítja, hogy az szilárd, jó épület, mégis azzal zárja fejtegetéseit, hogy „ez az épület már nem alkalmas nagy változtatásra." 18 Nagy Zoltán 1985. 75. 19 Mengucci 1776. II. 20 Cs. Sebestyén Károly 1931. 219—220. 21 Wettstein 1776. 22 Wettstein 1776. 23 Caserne... Festungs Thore., Grund-Riss. Profil und Façade 1773. 159
