A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Juhász Antal: Öttömös településtörténete

jávai. Néhány év múlva két vagy három osztatú házat építettek, és csak évekkel később, a jószágtartás jövedelméből és szőleik termőre fordulásával épültek ki hosszabb időre maradandó tanyaépületeik. Az a körülmény, hogy a parcellázás után közel egy évtizeddel a tanyás telepesek 70%-ának a földjén egyetlen épület (lakóház és vele egy födél alatti istálló vagy szín) állott, elsősorban tőkeszegénységükkel magyarázható. Kiépült, a lakóház mellett több gazdasági épületet magába foglaló tanyája 1907ben csak 11 birtokosnak volt. Valamennyien 30—50 holdon gazdálkodtak. A lakóházak jellegéről az 1910. évi népszámlálás adatai tájékoztatnak.

11 Lakóházak száma A falazat anyaga c-i^f„i Földfal kő v. tégla „ „ ., . _ Foldfal alánnal ° v

' teg a Fa száma % , 0

/ száma % száma szama % 174 161 92,5 8 4,6 1 0,6 4 2,3 Lakóházak száma Nád v. száma zsúp % A tetőfedél anyaga Zsindely v. deszka száma % Cserép, pala, bádog száma % 174 124 71,3 14 8,— 36 20,7 A földfalú lakóházak aránya a szegedi táj községei közül a legmagasabbak között volt, a nádtető aránya pedig itt a legnagyobb. A táj falvaiban a nád- (és zsúp-) tetős házak aránya 1910-ben 48,4%, Szeged külterületén 40,2% volt. A telepesek zöme a természet adta építőanyagokat — székföldet, nádat, akácfát — használta építkezésein. Voltak, akik a síványhomokon nem tudtak megmaradni, s ezért másutt próbáltak szerencsét. Földjüket a szomszédok tüstént megvásárolták. Több igyekvő törpebirtokos így tudott néhány évtized alatt homoki kisgazdává erősödni. 1900-ban a népesség 544,1910-ben 851 fő volt, 1930-ra pedig 940-re gyarapodott.

12 A gyorsan népesedő település 1908-ban önálló kisközséggé vált, piacteret kapott, az egykorú krónikás különösen pulykapiacát dicséri.

13 A tanyaközség birtokszerkezete 1935-ben

14 Birtokkategória A gazdaságok területe 1 kat. hold alatt szántó nélküli 21 11 kat. hold szántóföldes 11 7 kat. hold 1—5 k. hold 112 310 kat. hold 5—10 k. hold 60 422 kat. hold 10—20 k. hold 29 423 kat. hold 20—50 k. hold 19 560 kat. hold 50—100 k. holü 4 237 kat. hold 100— k. hold — — 256 1970 kat. h. 11 Magyar Statisztikai Közlemények, Új sor. 42. Bp. 1912. 182—183. 12 Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sor. 83. Bp. 1932. 45. 13 A vármegye új községe, Szegedi Napló, 1908. 202. 3—4. 14 Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sor. 105. Bp. 1938. 322—323. 132