A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Nagy Vera: A mindszenti takácsmesterség

A mindszenti takácsmesterség NAGY VERA (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) Mindszent a Tisza bal partján, Szentestől délnyugatra fekvő község. Lakosságának évszázadokon át a földművelés, állattartás és a halászat nyújtott megélhetést, az ipar csupán a legfőbb szükségleteket elégítette ki. A 18. században takácsok, magyar vargák, magyar szűcsök, szabók, kovácsok és bognárok működtek itt.

1 A takácsmesterség azért érdemel nagyobb figyelmet, mert mind létszámban, mind jelentőségben kiemelkedett a többi közül. Nagy létszámuk nem csak Mindszentre, de az egész megyére jellemző : a múlt század közepén a megye mesterei közül a csizmadiák voltak legtöbben (657 fő), utána a takácsok következtek (348 fő).

2 Mindszenten a 18. században a takácsok száma 60—70 fő között volt.

3 Az 1850-es országos összeírás szerint a falu lakossága 7242 fő, s míg ebből az egyéb iparosok és kereskedők száma csak 21, addig a takácsoké 35.

4 A mindszenti mesteremberek korábban Önálló céhet nem alkottak, hanem a szentesiekhez tartoztak. A takácsok azonban saját céhet szerettek volna, ezért 1838-ban a vármegyén keresztül kérvényt nyújtottak be a királyhoz. V. Ferdinándtól 1840. november 30-án kapták meg 19 pontba foglalt privilégiumukat. így a mindszenti takácsok céhe a megye fejlettebb iparú városaihoz képest későn, de megalakult. Az erre vonatkozó okmányt Bécsben állították ki, ami a mestereknek a pecséttel együtt 165 váltó forintba került.

5 A céh pecsétjét Keller Lajos leírásából ismerjük: „...virágmezőn két, a hátulsó lábán egymással szemben álló oroszlán, első lábaikkal egy-egy gombolyagtartó hüvelyt tartva a mezőn fekvő hasonló hüvelyre, mindezt tetőzi egy ötágú korona, — mint a czéhnemesség jelvénye." Alakuló gyűlésüket 1841. szeptember 19-én tartották meg. Templomi zászlójukat 200 forintért csináltatták, s a múlt század utolsó évtizedéig használták. A mindszenti takácscéh 1872-ig, a céhek eltörléséig működött. A századfordulón 15 takács dolgozott, de szervezetük nem volt, s az ipartársulatnak sem voltak tagjai, számuk pedig tovább csökkent, 1910-re már csak 9mestert tartottak nyilván ebben az iparban.

7 1 Keller L.: 1900. 109. 2

PalugyayI.: 1855.434. 3 Keller L.: 1900. 110. 4 Palugyay I.: 1855. 481., Keller L.: 1900. 110. 5 Keller L.: 1900. 110. 6 Keller L.: 1900. 110—111. 7 A 15 fő Keller Lajos adata, míg a Magyar Statisztikai Közlemények adata szerint 17 fő dolgozott ekkor a takácsiparban, de ebbe az adatba a segédszemélyzet is beleértendő. Keller L.: 1900. 111. Magy. Stat. Közi. Új sor. 2. köt. 1904. 373. Magy. Stat. Közi. Új sor. 48. köt. 1913. 365. 109